MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
12.2. A kiterjesztett TAM- és UTAUT-keretrendszerek új tényezői
Az önvezető járművek tömeges városi elterjedése csak akkor mérsékelheti számottevően az urbanizációs hátrányokat, problémákat, ha a lakosság széles körben elfogadja és aktívan használja ezeket a technológiákat, elfogadva az azokkal járó gyakran radikális változásokat. Emiatt a felelősségteljes innováció szerepét abban az esetben tudjuk kellő precizitással feltárni, ha gondolkodásunkat a felelősségteljes innováció legfontosabb fókuszterülete, az emberek oldaláról kezdjük. Ebben a megközelítésben a technológiaelfogadási modellek a lakosság kételyeinek, aggodalmainak, elképzeléseinek, várakozásainak megismerésben segítenek, és megnyitják az utat a felelősségteljes innováció kulcselemeinek és dimenzióinak, valamint eszközeinek.
Ahogy a 4. fejezetben is bemutattuk, az önvezető járművek technológiaelfogadásának vizsgálatára napjainkban leggyakrabban a TAM-, TAM2-, TAM3-, valamint UTAUT- és UTAUT2-modelleket alkalmazzák keretrendszerként (Keszey, 2020; Jászberényi et al., 2022; Prónay et al., 2023), mint ahogy tettük ezt magunk is korábbi empirikus munkáink során (Lukovics et al., 2023; Lukovics et al., 2024; Palatinus et al., 2025). Ezen modellek kétségtelenül fontos alapot nyújtanak a technológiai újdonságok elfogadásának megértéséhez, azonban eredetileg olyan munkahelyi környezetben használt, kevésbé komplex technológiákra fejlesztették ki őket, amelyek jelentősen eltérnek az önvezető járművek által képviselt összetettségtől és társadalmi hatásoktól. Erre a kutatók jellemzően kétféleképpen reagáltak: egyrészt saját kutatásaik során új változókat vontak be a TAM- vagy UTAUT-keretrendszerbe, másrészt az alapmodellek bázisán új modelleket hoztak létre (12.1. táblázat).
Az új modelleket abból a szempontból érdemes megvizsgálni, hogy milyen tényezőket validáltak a kutatók kifejezetten az önvezető járművek és kapcsolódó technológiáik technológiaelfogadása szempontjából. Osswald és kutatótársai (2012) kiemelték a jármű-technológiával kapcsolatos tényezők integrálásának fontosságát a technológiaelfogadási modellekbe. Az UTAUT-modellből kiindulva alkották meg a CTAM-modelljüket (Car Technology Acceptance Model), melynek új elemei az aggodalom, az énhatékonyság, a biztonság és az új technológiák iránti attitűd. Vorm és Combs (2022) a TAM-modellből kiindulva hozták létre az ISTAM-modellt (The Intelligent Systems Technology Acceptance Model), melynek új elemei a bizalom és a transzparencia. Jászberényi és szerzőtársai (2022) kifejezetten az autonóm járművekre, azoknak is egy speciális ágazatban, a turizmusban történő alkalmazására alkottak meg egy technológiaelfogadási modellt. TAMAT-modelljük (Technology Acceptance Model of Autonomous vehicles for Tourism purposes) a TAM-modellre épül, új elemei a turizmushasználat iránti nyitottság, a szokatlan környezet, valamint a hagyományos használathoz való ragaszkodás.
12.1. táblázat. TAM- és UTAUT-modellek jármű-technológiai kiterjesztései
|
Modell
|
Kiegészítő elemek
|
|
az aggodalom, az énhatékonyság, a biztonság és az új technológiák iránti attitűd
|
|
|
ISTAM Vorm–Combs (2022)
|
a bizalom és a transzparencia
|
|
a turizmushasználat iránti nyitottság, a szokatlan környezet, valamint a hagyományos használathoz való ragaszkodás
|
|
|
észlelt bizalom, észlelt adatvédelem és észlelt adatbiztonság
|
|
|
UTAUT4-AV Bellet et al. (2023)
|
az észlelt hasznosság (TAM-modellből), az észlelt biztonság, az aggodalom és a meglevő közlekedési renszerrel való elégedettség, társadalmi-szakmai kategória, lakóhely városának mérete, jelenleg használt közlekedési eszközök, új technológiákhoz és innovációhoz való hozzáállás, információs és kommunikációs új technológiák ismerete, autóipari új technológiák ismerete, személyiségjegyek
|
|
biztonság, szolgáltatás és a jármű jellemzői, észlelt előnyök, kockázatok, továbbá a korábbi moderáló tényezők helyére mikroszintű egyéni különbségtényezők kerültek, például szociodemográfia, személyiség, utazási szokások
|
|
|
kockázati elvárások, fogyasztói innováció
|
|
|
észlelt bizalom, kormányzati támogatás, társadalmi befolyás és észlelt élvezhetőség
|
|
|
észlelt kockázat (aggodalom), észlelt biztonság
|
Forrás: saját szerkesztés
Acharya és Mekker (2022) az összekapcsolt járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálatára alkotta meg a CVAM-modellt (Connected Vehicle Acceptance Model). A TAM-modellből indultak ki, melyhez a következő új tényezőket illesztették: észlelt bizalom, észlelt adatvédelem és észlelt adatbiztonság. Zhang és szerzőtársai (2021) az önálló önvezető járművek és az összekapcsolt önvezető járművek elfogadását vizsgálták. Az UTAUT-modellt kutatásuk során két új változóval bővítették: a kockázati elvárásokkal és a fogyasztói innovációval. Liu és szerzőtársai (2022) a robotaxi-szolgáltatások felhasználói elfogadását befolyásoló tényezők vizsgálatára kiterjesztett technológiaelfogadási modellt (TAM) javasoltak és alkalmaztak, amely négy külső tényezőt tartalmazott: észlelt bizalom, kormányzati támogatás, társadalmi befolyás és észlelt élvezhetőség. Lukovics és szerzőtársai (2023) is beemeltek két új tényezőt az UTAUT2-re épített modelljükbe, az észlelt kockázatot (aggodalom) és az észlelt biztonságot. Ezeket a hagyományos kérdőív mellett szemmozgáskövetéssel és EEG-méréssel tesztelték. Fontos eredményük, hogy a kérdőívet és az EEG-t alkalmazó modell volt a leghatékonyabb, melyben az érzékelt biztonság és az aggodalom befolyásolták legerősebben a használati szándékot.
Bellet és szerzőtársai (2023) az UTAUT-rendszerből kiindulva alkották meg az UTAUT4-AV-modellt (Unified Theory of Acceptance and Use of Technology for Automated Vehicles) autonóm kisbuszok elfogadásának vizsgálatára. Ebben az UTAUT2-rendszerhez képest új tényezők az észlelt hasznosság (TAM-modellből), az észlelt biztonság, az aggodalom és a meglevő közlekedési rendszerrel való elégedettség. Az UTAUT2 „várható teljesítmény” tényezőjét nem önmagában, hanem a meglevő közlekedési rendszerrel összehasonlítva vizsgálják, ugyanez igaz az ár-érték tényezőre. Új moderáló változókat is bevezettek: társadalmi-szakmai kategória, lakóhely városának mérete, jelenleg használt közlekedési eszközök, új technológiákhoz és innovációhoz való hozzáállás, információs és kommunikációs új technológiák ismerete, autóipari új technológiák ismerete, személyiségjegyek.
Nordhoff és szerzőtársai (2019) a MAVA-modellt (Multi-level Model on Automated Vehicle Acceptance) dolgozták ki. Ez egy többszintű modell az önvezető járművek elfogadására. A modell az UTAUT-rendszerre épül, méghozzá annak „A Multi-level Framework of Technology Acceptance and Use” néven továbbfejlesztett verziójára (Venkatesh, 2016). Az új elemek között szerepelnek a biztonság, a szolgáltatás és a jármű jellemzői, az észlelt előnyök és kockázatok. Továbbá a korábbi moderáló tényezők helyére ún. mikroszintű egyéni különbségtényezők kerültek, például szociodemográfia, személyiség, utazási szokások.
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
