MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az önvezető járművek és a városi társadalom
12.3. További kiterjesztés szükségessége
A fentiekből megállapítható, hogy bár az idők során számos szemponttal kiegészítették az alapmodelleket, továbbra is kizárólag a szűken értelmezett jármű-technológia elfogadására fókuszálnak, és nem veszik figyelembe azokat a kapcsolódó városfejlesztési innovációkat, amelyek jelenlegi ismereteink szerint az önvezető járművek tömeges városi elterjedésével együtt járnak. További kritikus korlát, hogy ezen modellek alkalmazásakor az emberek többsége úgy nyilvánít véleményt, hogy korábban még nem találkozott valós környezetben önvezető járművekkel. Így valójában nem a tényleges technológiai elfogadást, hanem csupán a várakozásaikat mérjük (Keszey, 2020). Ez különösen problematikus egy olyan technológia esetében, amelynek társadalmi és városi szintű hatásai jóval túlnyúlnak a járművek puszta használatán.
Véleményünk szerint az önvezető járművek lakossági technológiaelfogadásának átfogó és hiteles megértése csak akkor lehetséges, ha nemcsak magát a jármű elfogadását vizsgáljuk, hanem a vele szorosan összefüggő városi innovációk – például az infrastruktúra átalakítása, új technológiák (V2X, 5G stb.) megjelenése, a városi mobilitási rendszerek átszervezése vagy a városkép megváltozása – elfogadását is figyelembe vesszük. Ennek érdekében kiterjesztett modellt javaslunk, amely az UTAUT2 keretrendszeréből indul ki, és integrálja egyrészt a speciálisan önvezető járművekre validált új szempontokat, másrészt a kapcsolódó városfejlesztési innovációk elfogadásának dimenzióit is. Ezzel egy olyan holisztikus megközelítést kívánunk kialakítani, amely mind a technológia, mind a városi szövetbe illesztés szempontjából képes megragadni a lakosság véleményét és elvárásait.
Ezzel a logikával összecseng, hogy Venkatesh és szerzőtársai (2016) a továbbfejlesztett többszintű modelljükben az UTAUT2-rendszerhez képest bevezettek egy új szintet, mely a technológiaelfogadás és -használat magasabb szintű kontextuális tényezőit mutatja be. Idetartoznak a környezeti attribútumok (például a fényviszonyok, a hőmérséklet stb.), a szervezeti attribútumok (például éghajlat, szervezeti kultúra, vezetés, a kollektív technológiahasználat stb.) és a helyszín jellemzői (például nemzeti kultúra, gazdasági fejlettség, ipari verseny). Jól látható tehát, hogy Venkatesh a többszintű modelljében igen fontos lépést tesz a technológia környezetének bevonására a technológiaelfogadási rendszerbe.
Venkatesh és szerzőtársai (2016) többszintű modelljének alkalamzása során Nordhoff és szerzőtársai (2019) a MAVA-modelljükben a technológiaelfogadás és -használat magasabb szintű kontextuális tényezőit az önvezető járművekre konkretizálják. A környezeti tényezők közé sorolják a jogi (pl. a nyilvános politikák rendelkezésre állása az önvezető járművek bevezetésének támogatására), gazdasági (pl. az egy főre jutó GDP), meteorológiai (pl. a nap, hét, év időszakai), ökológiai (pl. magas nitrogén-dioxid-szint a városokban), társadalmi (pl. urbanizáció) és politikai környezetet (pl. politikai támogatás az önvezető járművekhez). A szervezeti tényezők között említik azon specifikus szervezeti kontextusokat, amelyekbe az önvezető járművek be vannak ágyazva (pl. a közlekedési vállalatok szabályai és politikái, amelyek az önvezető járművek üzemeltetői). A helyszíni attribútumok magukban foglalhatják a fizikai infrastruktúrát (pl. parkolóhelyek vagy töltőállomások elérhetősége az önvezető járművek számára).
Ez a megközelítés tehát már bevonja a logikai keretrendszerbe a városi szintet is, azonban mivel a MAVA fő célja az önvezető járművek elfogadásának egyéni szinten történő vizsgálata, így kizárták ezen tényezőket a modell empirikus verifikálásának vizsgálatából.
Tartalomjegyzék
- Az önvezető járművek és a városi társadalom
- Impresszum
- Bevezető gondolatok
- I. rész. Az önvezető járművek és a városok
- 1. Az önvezető járművek mibenlétéről
- 2. Önvezető járművek és az urbanizációs hátrányok
- 3. Az önvezető technológia a felelősségteljes innováció megközelítésében
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A felelősségteljes innováció fogalmi háttere
- 3.3. Gyakorlati módszerek a felelősségteljes (kutatás és) innováció előmozdítására
- 3.4. A felelősségteljes innováció és az önvezető járművek kapcsolata a szakirodalomban
- 3.5. Miként ragadható meg a felelősségteljes innováció az önvezető járművek városi elterjedésében?
- 3.1. Bevezetés
- II. rész. A városi lakosság önvezetőjármű-elfogadása
- III. rész. A potenciálisan megváltozó városi környezet megítélése
- 7. A potenciálisan megváltozó városkép elfogadásának vizsgálata
- 8. A lakosság véleménye az önvezető járművek városának egyes részelemeiről
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. A városi környezetet befolyásoló önvezetőjármű-típusok és technológiai feltételek
- 8.3. Stilizált városképek, adatállomány
- 8.4. A leginkább preferált város összetevőinek kombinációja
- 8.5. A fiatal városlakók perszónatípusai a jövő városainak összetevőire vonatkozó preferenciáik szerint
- 8.1. Bevezetés
- IV. rész. A városok önvezetőjármű-felkészültsége
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- 9.1. Bevezetés
- 9.2. Az önvezetőjármű-tesztek aktuális helyzete az interjúvárosokban
- 9.3. Az önvezető járművek városokba érkezése és az arra való felkészülés
- 9.4. A városi tesztek során szerzett tapasztalatok
- 9.5. A városok jövőbeli tervei
- 9.6. Üzenet azon városoknak, amelyek tervezik az AV-technológia alkalmazását
- 9.1. Bevezetés
- 10. A városi önvezetőjármű-felkészültség kulcstényezőinek meghatározása
- 11. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének számszerűsítése
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A 27 kulcstényező leképezése indikátorokkal
- 11.3. A városi szakértők kérdőíves megkérdezésének módszertana, adatfelvétel
- 11.4. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének eredményei
- 11.5. A kérdőívre adott válaszok és a települési KSH-adatok közötti összefüggések eredményei
- 11.6. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének egymáshoz viszonyított relatív helyzete
- 11.7. A magyar városok önvezetőjármű-felkészültségének regionális sajátosságai
- 11.1. Bevezetés
- 9. A városi utcai tesztek tapasztalatai önkormányzati szemszögből
- V. rész. Az önvezető járművek elterjedése mint felelősségteljes városi innováció
- 12. A városi lakosság kiterjesztett önvezetőtechnológia-elfogadása, az URBTAUT-modell
- 13. Társadalmi-technikai-szakpolitikai integráció az önvezető járművek városában
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- 13.2. Felelősségteljes városi innováció – társadalmi-szakpolitikai integráció
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.2. A fizikai infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.3. A CAV-technológia és virtuális infrastruktúra felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.4. Az „Adatok” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.5. A „Biztonság” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.6. A városi mobilitás és integráció felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.7. A „Szabályozás” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.8. Az „Üzleti modell” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.9. A „Lakosság felkészítése” faktor felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.2.1. A várostervezés és területhasználat felelősségteljes innovációs kulcselemei és dimenziói
- 13.3. Az önvezetőjármű-felkészültség felelősségteljesinnováció-modellje
- 13.4. A városi lakosság „terelése” az önvezetőjármű-vezérelt városi innováció irányába
- 13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció
- VI. rész. Esettanulmányok
- VII. Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 154 2
Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
