Lukovics Miklós

Az önvezető járművek és a városi társadalom


13.1. Felelősségteljes jármű-innováció – társadalmi-technikai integráció

A technológiai fejlődés önmagában nem elég ahhoz, hogy az önvezető technológia biztonságosan alkalmazható legyen a gyakorlatban, így a különböző kihívásokat, bizonytalanságokat és dilemmákat nem szabad elhanyagolni, hanem azokat proaktív megközelítésben kell végiggondolni és kezelni. Azt azonban fontos kiemelni, hogy ez közös munkát kíván meg. Ebből a szempontból tehát elengedhetetlen a részvételen alapuló innovációmenedzsment, amely során az érdekelt feleket és a társadalom minél szélesebb rétegét bevonjuk a teljes folyamatba annak érdekében, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek maximálisan megfelelnek a társadalom elvárásainak és érdekeinek.
Úgy véljük, hogy a társadalom bevonása egy olyan speciális társadalmi-technikai integráció formájában kellene hogy testet öltsön, amely a felelősségteljes innováció keretrendszerébe ágyazottan történik. Ennek keretében lehetőség nyílik arra, hogy az önvezető technológiával kapcsolatban mindenki elmondhassa és kifejthesse a saját álláspontját, véleményét és tapasztalatait. A másik oldalról a technológia biztonságos és felelősségteljes megvalósításáért felelős innovátorok és döntéshozók számára ez egy intenzív véleménybegyűjtési folyamatot jelentene, amely során az elhangzott információk és javaslatok megfontolására, megvitatására és későbbi szakaszban a technológia fejlesztése érdekében történő beépítésére is sor kerülhet, valamint egyfajta tanulási folyamatként a későbbi fejlesztésekre is hatással lehet.
Az önvezető járművekkel kapcsolatban jelen lévő bizonytalanság és információhiány a társadalom tagjaiban szélsőséges (pozitív és negatív) véleményeket szül. Mindezt kiélezte a Cruise 2023. októberi balesete, amely ugyan nem végződött maradandó személyi sérüléssel, mégis markánsan megmutatta, hogy a társadalom bizalma kulcskérdés az önvezetőjármű-projektek sikeressége szempontjából. A balesetet megelőzően a Cruise az egyik piacvezető robotaxi-szolgáltató volt az Egyesült Államokban, majd a balesetet követően először az utakról tűnt el, majd meg is szűnt (erről bővebben az esettanulmányok között írunk). A technológiai fejlesztések mellett tehát társadalomtudományi lépések megtételére is szükség van. Mindezek olyan peremfeltételeket alakítanak ki, amelyek tapasztalataink szerint eredményesen kezelhetők akkor, ha az önvezető járművek innovációja a felelősségteljes innováció keretrendszere szerint zajlik, csökkentve az esetleges nem szándékolt jövőbeni negatív mellékhatások valószínűségét.
A 2. fejezetben bemutatott, az önvezető járműveket érintő konkrét kihívások megoldását, feloldását a felelősségteljes innováció kulcselemei és dimenziói alapján is felépíthetjük (13.1. táblázat).
 
13.1. táblázat. Az önvezető járművek kihívásainak kezelése a felelősségteljes innováció kulcselemein és dimenzióin keresztül
Az önvezető jármű kihívásai
Kulcselem
Dimenzió
Javasolt beavatkozás
  • Társadalmi megosztottság
  • Információhiány
  • Bizalomhiány
  • Félelem, hogy kiforratlan a technológia, és az időjárás befolyásolja
  • Közép- és hosszú távú társadalmi hatások bizonytalansága
1. társadalom bevonása
2. nemek közötti egyenlőség
3. tudományos nevelés
5. nyílt hozzáférés
1. Előrelátás
2. Reflexivitás
3. Tanácskozás
Társadalmi szempontok figyelembevétele az önvezetőjármű-fejlesztők napi innovációs döntései során
 
Magas fokú transzparencia és tájékoztatás
  • Közép- és hosszú távú környezeti hatások bizonytalansága
1. társadalom bevonása
4. etika
Környezeti szempontok figyelembevétele az önvezetőjármű-fejlesztők napi innovációs
döntési során
  • Rendszerhibából adódó problémák
  • Hekkertámadás, adatbiztonság
1. társadalom bevonása
2. nemek közötti egyenlőség,
4. etika
5. nyílt hozzáférés
6. irányítás
Magas fokú transzparencia és tájékoztatás
 
Stakeholderek bevonása
  • Közlekedés egyéb szereplőivel való interakció hatásai
  • Az autók „döntései” vészhelyzetben
  • Közép- és hosszú távú etikai hatásainak bizonytalansága
4. etika
Etikai szempontok figyelembevétele az önvezetőjármű-fejlesztők napi innovációs döntési során
  • Szabályozási környezet kiforratlansága;
  • Felelősségi körök bizonytalansága
6. irányítás
4. Reagálás
Kormányzás, irányítás
Forrás: Lukovics és munkatársai (2018) alapján saját szerkesztés
 
Jól kitűnik, hogy egy-egy kihívás kezelése több kulcselemet és dimenziót is érint. Például a társadalmi megosztottság, az információhiány és a bizalomhiány kérdéskörei szorosan összefüggnek az önvezető járművek társadalmi elfogadásával, amelyek kezelésében kulcsszerepet játszik a társadalom bevonása és tájékoztatása, a tudományos nevelés vagy akár a kutatási eredmények nyílt hozzáférése, miközben a nemek különböző igényeit figyelembe vesszük. A dimenziók esetében pedig az előrelátás, a bevonás és a reflexivitás játszik szerepet e kihívás esetén. Mindez úgy történhet, hogy a társadalom bevonásával és folyamatos tájékoztatásával növeljük a lakosság bizalmát. Ezzel kezelhető az a félelem is, hogy kiforratlan a technológia, és hogy azt az időjárás befolyásolja. Ugyanakkor a tudományos nevelés szerepe is kulcsfontosságú: az, hogy a lakosság megérti a technológia működését, csökkenti a félelmeket, és elősegíti az elfogadást. A nyílt hozzáférés biztosítása révén a fejlesztési eredmények szélesebb körű megosztása is hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság számára átláthatóbbá és megismerhetőbbé váljon az önvezető járművek technológiai fejlesztése. A dimenziók közül az előrelátás, a reflexivitás és a tanácskozás játszanak szerepet e kihívások kezelésében. Az előrelátás segít azonosítani a technológia hosszú távú társadalmi hatásait, míg a reflexivitás arra ösztönzi a fejlesztőket, hogy folyamatosan értékeljék döntéseik következményeit. A tanácskozás pedig lehetőséget teremt a lakosság és a szakmai szereplők közötti párbeszédre.
A közép- és hosszú távú társadalmi és környezeti hatások bizonytalanságának kezelése megköveteli a társadalom bevonását, az etikai szempontok figyelembevételét, az előrelátó, reflexív és tanácskozó döntéshozatalt, hogy a fejlesztések hosszú távon is fenntarthatóak és társadalmilag elfogadhatóak legyenek.
A rendszerhibákból adódó problémák, valamint a hekkertámadások és adatbiztonsági kihívások kezelése szintén fontos kérdéskör, amelyek esetében a magas szintű transzparencia, az etikus adatkezelés és a lakosság tájékoztatásának szerepe kiemelkedő a többi kulcselem és dimenzió mellett. A közlekedés egyéb szereplőivel való interakciók és az autók „döntései” vészhelyzetekben új etikai kérdéseket vetnek fel, amelyeket a kockázatmenedzsment és az etikai szempontok figyelembevétele révén lehet hatékonyan kezelni.
A szabályozási környezet kiforratlansága és a felelősségi körök bizonytalansága különös figyelmet igényel. Ezekben az esetekben a kormányzás és az irányítás megfelelő modelljei biztosíthatják, hogy az önvezető járművek technológiai fejlődése összhangban álljon a társadalmi és jogi elvárásokkal.
A kiberbiztonság és a rendszerhibákból adódó problémák szintén kritikus területet képeznek. Az adatbiztonság és a hekkertámadások megelőzése érdekében a transzparencia és a magas szintű tájékoztatás elengedhetetlen. Az etikai szempontok érvényesítése is fontos szerepet kap: például az adatok kezelésének átláthatósága, valamint a döntéshozók és fejlesztők felelősségtudata alapvetően hozzájárulhat a biztonságosabb technológiai környezet kialakításához.
A közlekedés egyéb szereplőivel való interakciók és a vészhelyzeti döntéshozatal szintén olyan kérdések, amelyeket az önvezető járművek fejlesztése során figyelembe kell venni. Az etika mint kulcselem itt arra hívja fel a figyelmet, hogy a jármű „döntései” vészhelyzetekben milyen szempontok szerint történnek, és ezek hogyan felelnek meg a társadalom elvárásainak.
A szabályozási környezet kiforratlansága és a felelősségi körök bizonytalansága további fontos kihívásokat vet fel. Itt a kormányzás, irányítás dimenziója játszik kulcsszerepet, hiszen egy átlátható és jól működő irányítási struktúra biztosíthatja, hogy a technológiai fejlesztések összhangban álljanak a társadalmi és jogi elvárásokkal.
Mindez azt is mutatja, hogy amennyiben az önvezetőjármű-fejlesztési tevékenységet felelősségteljesen szeretnénk megvalósítani, akkor az komplex szemléletmódot és komplex eszköztárat igényel, amelyben az interdiszciplináris megközelítésnek is kiemelt szerepe van.
A 12.2. táblázatban szereplő kulcselemek és dimenziók azonosítása alapján már konkrét lépéseket is tudunk javasolni annak érdekében, hogy az önvezető járművekkel kapcsolatos kihívások jelentős részét kezelni lehessen a felelősségteljes innováció szempontrendszerének segítségével (13.1. ábra). E javaslatok a következők:
  1. A felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazása szempontjából kiemelten fontos szempontként kell tekintenünk az önvezetőjármű-fejlesztők napi szintű innovációs döntéseire. Fontos, hogy nemcsak stratégiai jellegű, nagy volumenű döntéseket sorolunk ide, hanem minden apró, olykor jelentéktelennek tűnő döntést is, melyeket fejlesztői munkájuk során hoznak.1 A kihívást a döntések kapcsán az okozza, hogy az önvezető járművek K+F+I munkái során jellemzően műszaki-természettudományos gondolkodású emberek hoznak olyan műszaki-természettudományos döntéseket, amelyeknek – a fentebb leírtak okán – az átlagosnál jóval nagyobb, a műszaki-természettudományi körön jelentősen túlmutató hatásai vannak. A műszaki-természettudományi gondolkodású döntéshozók értelemszerűen úgy szocializálódtak, hogy kiváló műszaki-természettudományi döntéseket tudnak hozni, azonban esetünkben nagyon fontos az is, hogy a döntés pillanatában társadalmi, etikai, környezeti szempontokat is figyelembe vegyenek, hiszen döntéseik ez esetben kezdenek el közelíteni a felelősségteljes innováció kritériumrendszere felé. Tehát az innovációs döntéshozók oldaláról társadalmi-technikai integráció szükséges, melynek többféle lehetséges módszere ismert, az egyik legelfogadottabb az ún. STIR.2
  2. Tekintettel arra, hogy minden civilizációban élő ember életét befolyásoló radikális innovációról van szó, kiemelten nagy hangsúlyt kell fektetni a transzparenciára és a lakosság folyamatos és pontos tájékoztatására.
  3. Mivel a tájékoztatni kívánt lakosság szélsőségesen heterogén, így az is széles skálán mozog, hogy milyen kommunikációs csatornát használnak. Ezt a tényt a kommunikációs stratégia megtervezésekor figyelembe kell venni, ügyelve arra, hogy az önvezető járművek legfőbb ellenzői az idősebb, mérsékelt online jelenléttel jellemezhető rétegből kerülnek ki.
  4. Minden stakeholder igényeinek és elképzeléseinek korai megértése és beépítése kiemelten fontos, és ez megteremti az alapját annak, hogy a legfontosabb értékek (például fenntarthatóság, biztonság, etika, átláthatóság stb.) optimális egyensúlya már a tervezési fázisban elérhető legyen. Mivel a hasonló radikális innovációk esetén felmerülő nehéz kérdések természetes velejárója a társadalmi aggodalom, ezek felelősségének korai szakaszban történő felvállalása elengedhetetlen.
  5. A fenti három lépés elsősorban „bottom up” szemléletmódot tükröz, azonban véleményünk szerint fontos a „top-down” szemlélet is, azaz egy olyan szabályozói környezet kialakítása, amely előírja a felelősségteljes innováció elemeinek (például társadalmi, etikai, környezeti hatások) figyelembevételét, valamint lehetőséget teremt a többszöri visszacsatolásra is (előírja azt), hogy az önvezetőjármű-fejlesztési folyamatok, az innováció valóban társadalmilag hasznos outputokat eredményezzen. A szabályozás azért is fontos, mert az önvezető technológiák elterjedése vonzóbbá, kényelmesebbé (és hosszú távon olcsóbbá) teszi az autóhasználatot, így a piaci logika és az autóipari vállalatok érdeke a még több autóhasználat felé terelheti az embereket. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor jelentős mértékben súlyosbítják – többek között – a városi közlekedési problémákat. Éppen ezért fontos, hogy az önvezető járművek elterjedését tudatos globális, országos és helyi szintű tervezés és szigorú szabályozás előzze meg és kísérje.
 
A fentiek alapján kitűnik, hogy annak érdekében, hogy a felelősségteljes innováció érvényesüljön, két fontos szempontot kell figyelembe venni, és ezek egyben a sikeres beavatkozások alapját is képezhetik:
  • Inter- és multidiszciplináris megközelítés, mely során mérnököknek, fejlesztőknek, társadalomtudósoknak és stakeholdereknek kell együtt dolgozniuk, és a technológiai fejlesztés jövőbeli irányait meghatározniuk.
  • Proaktív cselekvés már a technológiai tervezés korai szakaszában, hiszen ekkor még több tervezési lehetőség áll rendelkezésre, így a technológiai fejlesztés még relatíve könnyen módosítható.
 
E tényezők a felelősségteljes innováció dimenziói közül leginkább a bevonás, az előrelátás és a reflexivitás területét érintik. Ugyanakkor e tényezők szükséges, de nem elégséges feltételei a felelősségteljes innováció gyakorlati alkalmazásának az önvezető járművek fejlesztése terén, hiszen a reagálás dimenziója, azaz a megfelelő (és kellően átfogó) szabályozói környezet kialakítása is legalább ugyanolyan fontos, hiszen e nélkül a másik három dimenzió sem tudna megfelelően működni.
Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a felelősségteljes innováció keretrendszerének alkalmazása nem csodaszer, így értelemszerűen nem lesz képes arra, hogy minden felmerülő kihívást automatikusan kezeljen. Arra viszont igen, hogy ha az interdiszciplináris megközelítés és a proaktív szemlélet szükséges, de nem elégséges feltételeire támaszkodva hajtjuk végre a javasolt lépéseket úgy, hogy minden érintett stakeholder aktívan vesz részt a folyamatokban (és nem csak passzívan szemléli), akkor a kihívások jelentős részét képes lesz hatékonyan kezelni a rendszer.
 
13.1. ábra. Az önvezetőjármű-fejlesztés a felelősségteljes innováció keretrendszerében
Forrás: saját szerkesztés
1 Ezen a ponton kell megjegyezzük, hogy tapasztalataink szerint a gyakorlati kutatók-fejlesztők sok esetben igen meglepő módon nincsenek tisztában azzal, hogy ők a munkájuk során valójában döntéseket hoznak (Lukovics–Fisher, 2017a).
2 Socio-Technical Integration Research. A STIR-módszer lényege, hogy a műszaki-természettudományi gondolkodású emberek látókörét különböző társadalomtudományi (szociológiai, közgazdasági, környezeti, etikai, filozófiai stb.) szempontokkal tágítja (Fisher, 2007; Lukovics–Fisher, 2017b).

Az önvezető járművek és a városi társadalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 154 2

Az önvezető járművek elterjedése új kihívások elé állítja a városokat. A technológia ígéretes, de a sikeres integráció nemcsak műszaki kérdés: kulcsszerep jut a városi döntéshozóknak és az érintett közösségeknek is. E monográfia a felelősségteljes innováció szemléletében vizsgálja, hogyan készülhetnek fel a városok az önvezető járművek érkezésére. Interdiszciplináris kutatásra építve mutatja be a városi lakosság és az önkormányzatok attitűdjeit, kockázatérzékelését és elvárásait. A kötet nem csupán a jelenlegi állapotot tárja fel, hanem gyakorlati keretrendszert is kínál a városi önvezetőjármű-felkészültség növelésére. Hasznos olvasmány kutatók, szakpolitikusok, városfejlesztők és mindazok számára, akik tenni szeretnének a technológiai átmenet társadalmilag elfogadott és sikeres megvalósításáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lukovics-az-onvezeto-jarmuvek-es-a-varosi-tarsadalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave