Általánosan az árvizek feloszthatók: szökőárak, tengeri másodlagos áradásokra (ciklon, vihar) és folyami árvizekre. Az árvizek katasztrófavédelmi szempontú tárgyalását Magyarország esetében Vásárhelyi Pál óta aligha kell hosszan magyarázni, saját élményeink és geográfiai helyzetünk miatt (magas hegységek övezte medence) sem, hazánk egyik leggyakrabban tapasztalható veszélyforrásáról van szó. Az árvizek meteorológiai folyamatok következményei, Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtő területére (Európa második legnagyobb vízgyűjtője) esik, ahol a belépő víz 2035 köbméter másodpercenként, a kilépő összes víz a Duna, Tisza és Dráva vonatkozásában eléri a másodpercenkénti 3800 köbmétert. Az árvizek terén európai viszonylatban is előkelő a helyezést kapnának gyakoriságuk tekintetében, azzal a 334 eseménnyel az elmúlt 16 évben, együtt a majdnem 12 millió kárvallottal és a 3593 halálos áldozattal. Az okozott gazdasági kár eléri a 66 milliárd USA dollárt. Térségünkben szerencsére nincs példa a hirtelen fellépő cunamiszerű hirtelen áradásokra, így az egészségügyi vészhelyzet kezelés prioritásai másként alakulnak. Az elmondottakat kontinensünkön bizonyítják az olyan események, mint amilyen a 2006-os közép- és délkelet európai (Bulgária, Cseh-, Horvát-, Magyar-, Német, Lengyelország, Szlovákia és Szerbia) országokban kialakult árvíz volt (8.4. táblázat).

 

 

A folyami árvizeket jellemzi a lassúbb kifejlődés, a lakossági kitelepítésekre való felkészülés jobb lehetősége. A traumás jellegű sérültek száma így alárendeltebb. Kifejezettebb emelkedés észlelhető viszont a lappangási idő elteltével, a vízjárványok és az enterális fertőzések halmozódása terén a víz- és szennyvízrendszerek összemosódása követeztében. Az árvíz után emelkedik a víz és vektor terjesztette fertőző betegségek előfordulása (leptospirosis, kolera, dizentéria, hepatitis-A és egyes ázsiai államokban a hepatitis-E is stb.). A nagy esőzéseket is követheti a túlterhelt csatornarendszer feltelődése és a következményes ivóvízellátó rendszer beszennyeződése. Az újabb időkben felismert, veszélyes víz járvány keltésére képes kórokozó a Criptosporidium parvum, amely okozott már amerikai nagyvárosban 200 000-es vízjárványt is. A hazai körülményeink között, elsősorban karsztvízzel ellátott területeken jelent komoly járványveszélyt a rohamszerűen érkező esőzés, amikor a nagy tömegű lezúduló esővíz minden szennyet magával sodor a karsztvizekbe.