MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRFORRÁSOK LEHETSÉGES HATÁSAI, EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEI
Az ionizáló sugárforrások két alapvető típusát különböztethetjük meg az exponált emberi testhez viszonyított lokalizációjuk alapján:
-
sugárexpozíció távolról, külső sugárforrásból és
-
sugárexpozíció a testfelületre vagy a szervezetbe került radioaktív anyagoktól (külső és belső sugárszennyeződés).
Tekintet nélkül arra, hogy a túlexpozíció véletlenszerű baleset vagy szándékos terrorista- alkalmazás következménye-e, az ionizáló sugárhatások megjelenésében jelentős eltérések nem várhatók. A fenti kórképek tünettanának, lefolyásának és gyógykezelésének ismertetése messze túllépi e fejezet kereteit. Az alábbiakban csak egy minimális áttekintés adható.
A nagy aktivitású külső sugárforrástól származó sugárterhelés tünettanát, az akut sugárbetegség lefolyási szakaszait, jellegzetes szindrómáit, a diagnosztikai módszereket és terápiás lehetőségeket, valamint a helyi sugársérülés, a bőr sugárégésének dózisfüggő tüneteit, azok megjelenésének idejét és súlyosságát, továbbá a túlexpozíció következtében hónapok, sőt évek múltán fellépő késői következmények (sugár-dermatitis, sugár-cataracta), valamint a teratológiai elváltozások és a sztochasztikus hatások dózisfüggő kockázatát részletesen ismerteti a nemzetközi és a hazai szakirodalom (lásd Irodalomjegyzék e fejezet végén).
A sugárorvostani alapismeretek, az esetleges sugársérülések tünetei azért is hangsúlyozandók, mivel az ismeretlen eredetű nemspecifikus panaszokkal jelentkező páciensek esetében az orvosok csak elvétve gondolnak a sugárexpozíció lehetőségére. Az elmúlt évtizedben előfordult súlyos és halálos kimenetelű sugárbalesetek során többször csak hetek múltán (s néhány esetben csak post mortem) állították fel a helyes diagnózist, a sugárexpozíció eshetősége hosszú ideig fel sem vetődött.
A SUGÁRBETEGSÉG KEZDETI TÜNETEI
Nagyfokú fejfájás, gyengeség, levertség, tartós hányinger, ismétlődő hányás, étvágytalanság, súlyos esetben hasmenés és hirtelen kialakult lymphocytopenia sugárexpozíciót indikálnak. Minél nagyobb volt az egész testet avagy a test nagy részét érő sugárterhelés, annál gyorsabban és súlyosabb formában jelennek meg a fenti klinikai és laboratóriumi tünetek. Igen gyakran tévesztik ételmérgezéssel, de utóbbira a lymphocytopenia nem jellemző. A lymphocyták számának csökkenése 0,5 Gy dózisnál jelentkezik (a normálintervallum alatt marad kb. 10%-kal), majd az 1–8 Gy dózistartományban szigorúan dózisfüggő – lásd 15.1. ábra.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_2366/#m1341akea_2366 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_2366/#m1341akea_2366)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_2366/#m1341akea_2366)
15.1. ábra. Limfocitaszám csökkenése a sugárterhelés utáni 2–6. napon az egész testet ért dózis, és következésképpen a sugárbetegség súlyosságának növekedésével
A SUGÁRBETEGSÉG FELISMERÉSE ÉS ELKÜLÖNÍTŐ DIAGNÓZISA
A túlexpozíció utáni 3–4. hétre a thrombocyták és erythrocyták száma is dózisfüggően csökken, súlyos és nagyon súlyos fokozatú sugárbetegségben 10 000/mm3, akár 1000–2000/mm3 értékre. Ekkor gyakori az orrvérzés (epistaxis) és a pontszerű bevérzések a bőrön (petechiae), az íny vérzése állandósul, a halálos belső vérzések veszélye is kifejezetten nagy. A granulocyták száma az első napon jelentkező ideiglenes növekedés (demarginálódás) után fokozatosan csökken, bár a 10–15. napok között egy kisebb csúcs rendszerint megfigyelhető a differenciált granulocyták perifáriás vérbe jutása révén. A sepsis kockázata a 20–35. napon a legnagyobb, ilyenkor sebészeti kezelés nem végezhető.
Az egyidejű pancytopenia differenciáldiagnosztikai értékű, sugárexpozíciós eredetre utal, és segít elvetni a fertőző betegség vagy az ételmérgezés diagnózisát, amelyek klinikai megjelenésükben és lefolyásukban emlékeztetnek a sugárbetegségre. Ha egyidőben jól körülhatárolható területen, viszonylag nagyszámú embernél észlelnénk hasonló tüneteket, akkor az ivóvízkészlet terrorista szándékú sugárszennyezésére is gondolni kell (s a területileg illetékes sugáregészségügyi hatóságot értesíteni kell).
A nagyon súlyos és halálos sugárbetegség további klinikai jellemzői: csillapíthatatlan hányás és hasmenés, tudatzavar, magas láz, hypotensio, erythema (főleg a fedetlen testfelületen).
A HELYI SUGÁRTERHELÉS TÜNETEI ÉS KEZELÉSE
A helyi sugársérülés fő tünete a bőrpír, amely a dózis növekedésével egyre hamarabb jelentkezik, egyre intenzívebb formában, s egyre gyorsabban megy át súlyosabb stádiumokba (hámlás, hólyagképződés, fekély, nekrózis). A bőrelhalás 25–30 Gy-t elérő helyi dózisnál 3 hét alatt kialakulhat. A fekélyesedés rendszerint, a szövetelhalás kizárólag sebészi beavatkozásra gyógyul. A bőrpír, purpura, száraz vagy nedves hámlás és felhólyagzás általában spontán gyógyul, vagy legfeljebb konzervatív kezelést igényel (antiszeptikus borogatás). A sugárdermatitis általában igen lassan, nehézkesen gyógyul (amely a subcutis mikrocirkulációjának sérülésére vezethető vissza).
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
