Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

1.2.3. A minősített időszakok rendeltetése és jellemzői

A minősített időszakok rendeltetése: az állam életét, rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, belső vagy külső eredetű, illetve társadalmi, természeti vagy technikai jellegű erőhatalom megjelenése veszélyezteti, és ennek elhárítására az Alkotmány felhatalmazása alapján a rendkívüli jogrend eszközei vehetők igénybe. A rendkívüli jogrend, vagy kivételes hatalom alkalmazása a hatályos jogi szabályozás alapján kizárólag külön törvényben meghatározott módon történhet.

A minősített időszakok jellemzőit az 1.1. táblázat foglalja össze.1

1.1. táblázat A minősített időszakok fajtái és jellemzői

ALKOTMÁNYOS MINŐSÍTÉS	MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK
ALKOTMÁNYOS MINŐSÍTÉS	Rendkívüli állapot (Alk. 19. § 3/h)	Szükségállapot (Alk. 19. § 3/i)	Veszélyhelyzet (Alk. 35. § 1/i és a Pvt. 2. §)	Alkotmány 19./E §	Megelőző védelmi helyzet (Alk. 19. § 3/n)
A veszély iránya	Külső veszély	Belső társadalmi konfliktus, katasztrófa	Katasztrófa	Külső veszély	Külső veszély
Alkotmányos tényállás	–Hadi állapot –Háborús veszély	–Az alkotmányos rend megdöntésére, a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló cselekmények –Terror jellegű cselekmények –Természeti vagy ipari katasztrófa	–Alkotmány sze- rinti elemi csapás –A Pvt. szerinti veszélyhelyzet	– Külső fegyveres csoport váratlan támadása	–Külső fegyveres támadás veszélye –Szövetségi kötelezettség végrehajtása
Hatalmi centrum	Honvédelmi Tanács	Köztársasági elnök	Kormány	Kormány	Kormány

Veszélyhelyzet (Alkotmány 35. § (1) bek. i.), (Pv. törvény 2. § (2) bek.): kihirdetésére akkor van lehetőség, ha az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát elemi csapás, illetve civilizációs katasztrófa bekövetkezése fenyegeti.

Megelőző védelmi helyzet (Alkotmány 19. § (3) bek. n.): külső fegyveres támadás veszélye esetén, vagy szövetségi kötelezettség teljesítésére vonatkozó feladatok végrehajtása során vezetik be, katasztrófavédelmi szempontból a veszélyhelyzettel azonos szinten kezeljük.

Szükségállapot (Alkotmány 19. § (3) bek. i.): akkor alkalmazható, ha az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények történnek, illetve elemi csapások, vagy ipari szerencsétlenségek következnek be, amelyek túlmutatnak a veszélyhelyzet súlyosságán.

Az Alkotmány 19/E. § (1) bek.) szerinti helyzet: Amikor az alkotmányos rendet, az élet- és vagyonbiztonságot, a közrendet, a közbiztonságot a hazánk területére betört külső fegyveres csoport veszélyezteti.

Rendkívüli állapot (Alkotmány 19. § (3) bek. h.): az országot ért fegyveres támadás, a polgári lakosság és objektumok elleni csapások, rombolások esetén az okozott károk csökkentésére, következményeinek felszámolására, a lakosság életének és anyagi javainak megóvására irányuló valamennyi polgári védelmi rendszabály bevezetését jelenti.

Minősített időszakban az állam működése eltérhet ideiglenesen az addigi szokásoktól, a kormányzati és államigazgatási szervek működése és hatásköre megváltozhat, az állampolgári jogokat korlátozhatják, beavatkozhatnak a gazdasági folyamatokban.

1	Dr. Hornyacsek Júlia őrnagy egyetemi docens, PhD. Polgári védelmi alapismeretek 1. Egyetemi jegyzet Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi-, És Katasztrófavédelmi Intézet, ISBN: 978-963-7060-66-3; 46. oldal

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero