Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja

A védelmi igazgatás az állami közigazgatás része, amely háborúban, katasztrófák estén vagy más rendkívüli helyzetekben (időszakokban) az állam és a közigazgatás működését irányító hierarchikus felépítésű közigazgatási szervezet. A védelmi igazgatás területeit vizsgálva megállapítható, hogy a honvédelmi feladatok mellett magában foglalja a polgári védelmi és katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosságellátási tevékenységeket is, így alkotva egy komplex rendszert. A jogszabályok a felsorolt területekről részben egységesen, részben az egyedi sajátosságoknak megfelelően különbözően rendelkeznek.

A VÉDELMI IGAZGATÁS FOGALMA

Ha a védelmi igazgatás fogalmát az ország komplex (teljes) védelme, azaz a honvédelmi rendszere oldaláról vizsgáljuk, akkor a következő képen határozható meg:

„A védelmi igazgatás az ország civil rendszerének meghatározó eleme, az ország védelmi felkészítését irányító, szervező, koordináló kormányzati-közigazgatási rendszer.” 1

HAZÁNK VÉDELMI IGAZGATÁSI RENDSZERÉNEK CÉLJA

A Hadtudományi Lexikon szerint a védelmi igazgatás célja: „a honvédelmi felkészítésben, az ország háború alatti vagy rendkívüli időszakok idején való működésének biztosításában részt vevő szervek tevékenységének szervezése, összehangolása, irányítása a rájuk háruló honvédelmi feladatok hatékony és szakszerű végrehajtása érdekében.” 2

HAZÁNK VÉDELMI IGAZGATÁSI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE

A védelmi igazgatás szervezetrendszere a közigazgatási rendszer tagozódását követi, így itt is megkülönböztetünk központi (országos), területi (megyei), és helyi (települési) védelmi igazgatási szerveket. Feladatuk, hogy centrális irányítási rendszerben biztosítsák a védelemben részt vevő állami és nem állami szervek, az önkormányzati szervek és a lakosság felkészítését, mozgósítását a védelmi feladatok ellátása érdekében.

Központi irányítási szint. A hatályos alkotmányon alapuló törvényi szabályozás a védelmi igazgatás központi szintjén békeidőszaki irányítási jogkörrel az Országgyűlést, a Köztársasági Elnököt, a Kormányt, és a szakterületeknek megfelelő illetékes minisztereket ruházta fel. Háborús időszak esetén (kihirdetett rendkívüli állapotban) a központi irányítási jogköröket – a felsorolt szervek hatáskörének részbeni vagy teljes átruházásával – a Honvédelmi Tanács gyakorolja. A védelmi igazgatás központi irányítási szintjén a jog- és hatáskörök megosztását az államhatalmi ágak egyes elemei – törvényhozói hatalmi ág (országgyűlés), végrehajtási hatalmi ág (kormány, miniszterek) – között törvényi és jogszabályi előírások, továbbá a Köztársasági Elnök jogai és egyensúlyozó szerepe határozzák meg. A jogszabályok beszámoltatási, jelentési, tájékoztatási és ellenőrzési kötelezettségeket, jogokat biztosítanak, illetve határoznak meg a különböző katonai szerveknek és az ország védelmi feladatainak végrehajtása terén.

Területi irányítási szint. A normál közigazgatás körülményei között az állami irányítás a területi szinten alapvetően normatív eszközökkel, a helyi önkormányzatok decentralizált tevékenysége útján érvényesül. A minősített időszakokban azonban a központi, közvetlen operatív utasítási rendszer kerül előtérbe, amely a védelmi igazgatás területi szervein keresztül valósul meg. A védelmi igazgatás területi szerveinek kialakítását, valamint az igazgatási szervek jog- és hatáskörét, feladatát a honvédelmi törvény szabályozza. E rendszerben normál időszakban a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok – mint területi szervek – centrális irányítású területi szervek és a regionális hadkiegészítő parancsnokságok kapnak meghatározó szerepet.

Helyi (települési) szint. A védelmi feladatok település szintű végrehajtásának irányítása a helyi védelmi igazgatási szerv – helyi védelmi bizottság, a centrális irányítású helyi szervek, valamint a polgármester (jegyző) jog- és hatáskörébe tartozik. A helyi védelmi bizottságok feladatköre minősített időszakokban az ország fegyveres védelmével összefüggő feladatokon túl kiterjed a polgári védelmi, a katasztrófavédelmi és a gazdasági-szolgáltatási stb. tevékenységekre is.

HAZÁNK VÉDELMI IGAZGATÁSI RENDSZERÉNEK JOGSZABÁLYI ALAPJA

„A védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.” 3

A feladatrendszer magában foglalja az Alkotmányban4 szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá a honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosságellátási feladatok tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.

Az előzőekben hivatkozott jogszabályokon túlmenően az alább felsorolt jogszabályok alkotják védelmi igazgatási rendszerének jogszabályi alapját.

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről
196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól
179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

1	Németh Sándor, Dr. Patyi Sándor: Védelmi felkészítés és az ország mozgósítás. Új Honvédségi Szemle, Hadmûvészet, Budapest, 1997/10. szám (6. oldal részidézet).
2	Hadtudományi Lexikon Budapest, 1995. ISBN 963 04 5226 X (II. kötet 1409. oldal
3	71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, 2. § e) pont.
4	1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero