Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai


2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel

A polgári védelem tevékenységi rendszere szorosan kapcsolódik a kormányzat és a közigazgatás különböző vezetési szintjeihez, részt vesz, illetve közreműködik azok védelmi feladatainak megvalósításában. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok működtetik a közigazgatás vezetését biztosító létesítményeket (védett vezetési pontok), és az ehhez tartozó híradó rendszereket. Ezen kívül ügyeleti szolgálatok megszervezésével, valamint a „rendkívüli időszaki” vezetési feltételek megteremtésével és működtetésével hozzájárul a vezetés (kormányzás) folyamatosságának fenntartásához. A különböző veszélyhelyzetekre vonatkozó adatok gyűjtésében, valamint azoknak a döntés-előkészítéshez szükséges feldolgozásában a helyi polgári védelmi szervek, szervezetek folyamatosan részt vesznek.
 
A VÉDELMI IGAZGATÁS ÉS A POLGÁRI VÉDELEM KAPCSOLATÁNAK SZINTJEI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
A polgári védelem, mint feladat- és intézkedési rendszer, illetve ennek végrehajtását végző vagy irányító, koordináló szerveinek és szervezeteinek tevékenysége a védelmi igazgatás három végrehajtási szintjéhez is kötődik. Ennek megfelelően beszélhetünk országos, területi (megyei, fővárosi) és helyi (települési) kapcsolati szintekről. A kapcsolati szinteket és az összefüggéseket mutatja be a 2.1. ábra.1
 
Országos szintű kapcsolatok. A polgári védelmi feladatok megvalósításáért felelős szervek ,és a védelmi igazgatás országos szintű szervezeti elemei (a minisztériumok védelmi feladatokért felelős szervezeti elemei) között közvetlen napi kapcsolat nem jellemző, de a szakmai együttműködés folyamatos. A minisztériumok védelmi feladatokat ellátó szervezeti elemei között viszont a kapcsolattartás állandó.
 
2.1. ábra A védelmi igazgatás és a polgári védelem hivatásos szerveinek kapcsolati szintje szerint
 
Területi szintű kapcsolatok. A védelmi igazgatás területi szintű feladatainak végrehajtásában a megyei, fővárosi védelmi bizottságok mellett részt vesznek a megyei szintű védelmi szervek és szervezetek (katasztrófavédelmi igazgatóságok, megyei, fővárosi rendőrkapitányságok, tűzoltó-parancsnokságok, regionális hadkiegészítő parancsnokságok stb.) is, de az irányítás és koordináció területén meghatározó szerepet a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok kapnak. A védelmi bizottságok elnökei – megyei közgyűlés elnökei és a főpolgármester – különleges hatáskörrel rendelkeznek, azaz a védelmi bizottság teljes jogkörét ők gyakorolják.
A polgári védelmi feladatok végrehajtásáért felelős szakmai szerv, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenysége szorosan kapcsolódik a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok feladatrendszeréhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a megyei védelmi bizottság tagjai között ott szerepel a megyei katasztrófavédelmi igazgató is, valamint a megyei védelmi bizottság Katasztrófaelhárítási munkacsoportja alapvetően a megyei igazgatóság szervezetére épül. A szoros együttműködést mutatja az is, hogy a védekezésbe bevont mentő erők – az azonnali beavatkozó szervek kivételével (tűzoltóság, rendőrség, mentők stb.) – alapját a polgári védelmi kötelezettség és az önkéntes alapon szervezett polgári védelmi szervezetek képezik.
A védelmi igazgatáson belül a polgári védelemnek szoros kapcsolata van a fegyveres erő rendszerébe tartozó regionális hadkiegészítő parancsnokságokkal is. Ez alapvetően két területre terjed ki. Az egyik a polgári védelmi kötelezettség alapján, a polgári védelmi szervezetekbe beosztott személyi állomány meghagyásával kapcsolatos egyeztetések végrehajtása. A másik terület a polgári szervek (vállalatok, intézmények) technikai eszközeinek katonai és polgári védelmi célra történő kijelölésének egyeztetése, az ezzel kapcsolatos beosztó határozatok pontosítása.
A helyi (települési) szintű kapcsolatok. A jogszabályok a helyi védelmi bizottságok számára is előírnak olyan feladatokat, kötelezettségeket, melyek a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással kapcsolatosak. A honvédelmi és a katasztrófavédelmi törvényekben meghatározottak alapján a védelmi bizottságok szervezik és összehangolják illetékességi területükön a katasztrófavédelemmel, valamint a lakosság védelmével, ellátásával és felkészítésével kapcsolatos polgári védelmi feladatokat, továbbá végrehajtják a honvédelemmel összefüggő egyéb kötelezettségeiket.
A védelmi igazgatás helyi szerveinek a polgári védelemmel való kapcsolata sajátos. Fontos szempont, hogy a helyi védelmi bizottságok illetékességi területeihez – (honvédelmi körzetek)2 – illeszkedjenek a polgári védelmi kirendeltségek és irodák működési területei, legyenek azzal azonosak. Sajátos a kapcsolat azért is, mert a polgármesterek az adott település polgári védelmi vezetői, akik közül néhányan (a honvédelmi körzet-központok polgármesterei) egyben, mint a helyi védelmi bizottság elnökei, felelősek nemcsak a saját települése polgári védelmi feladatainak végrehajtásáért és megvalósításáért, hanem a körzethez tartozó települések védelmi feladatainak koordinálásáért is. A gyakorlatban a helyi védelmi igazgatás rendszerében a polgári védelmi kirendeltségek, irodák fontos szerepet játszanak, hiszen ez az egyetlen olyan hivatásos védelmi szervezet, mely feladatrendszerén keresztül szorosan kötődik az önkormányzatokhoz, valamint képes arra, hogy a polgármestereknek közvetlenül nyújtson szakmai segítséget védelmi feladataik ellátásához. Ebből következően kezd általános gyakorlattá válni, hogy a polgári védelmi kirendeltségek szakemberei végzik az önkormányzatok polgári védelmi törzsének, valamint a különböző védelmi munkacsoportjainak szakmai felkészítését, továbbá a kirendeltségvezetők a polgármesterek felhatalmazása alapján szervezik és koordinálják a helyi védelmi bizottságok munkájával kapcsolatos adminisztratív tevékenységet is.
1 Dr. Hornyacsek Júlia örnagy egyetemi docens Polgári védelmi alapismeretek 1. Egyetemi Jegyzet ZMNE, Budapest, 2009 ISBN: 978-963-7060-66-3, 61. oldal
2 A honvédelmi körzet a kijelölt, történelmileg kialakult természeti – közigazgatási – gazdasági egységet alkotó területeket foglalja magába.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave