MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
2.4.1. A megelőzési időszak feladatai és azok jellemzői
Megelőzési időszakban végrehajtandó feladatok azt a célt szolgálják, hogy a katasztrófa elkerülhető, megakadályozható legyen, illetve ha a katasztrófa nem elkerülhető, és bekövetkezik, akkor annak hatékony, gyors kezeléséhez minden erő, eszköz, szakismeret, módszer stb. a rendelkezésre álljon. Azokat a feladatokat, amiket a megelőzés időszakában a megelőzés érdekében teszünk meg azokat felkészülési feladatoknak is nevezhetjük.
A megelőzés időszakában, az elővigyázatossági rendelkezések és rendszabályok, a következmények enyhítésére irányuló teendők szempontjából a ténylegesen bekövetkezett események mellett – alapvetően a természeti katasztrófák tekintetében – figyelemmel kell lenni a katasztrófa esetleges bekövetkezésére, utaló jelekre, jelenségekre. A veszélyes – az emberi létet befolyásoló – természeti jelenségek és a súlyos következményekkel járó ipari balesetek jellegzetes típusainak számbavétele, elemzése segítséget nyújt(hat) a beavatkozás lehetőségeinek jobb megértéséhez, a megfelelő katasztrófakezelési vezérelv, irányvonal, eljárások kidolgozásához és azok alkalmazásához. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a különböző természeti és civilizációs eredetű katasztrófák környezetkárosító és az emberi létet veszélyeztető hatásaira, a társadalmi következményeire a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon a közgondolkodásba és a mindennapi életben egyaránt.
Természetes, hogy jellegénél fogva prioritást élvez a megelőzés, amit aláhúz az, amit Kofi Annan az ENSZ főtitkára az 1999 évi júliusban, Genfben tartott ülésen állapított meg: „a reagálás kultúrájáról a megelőzés kultúrájára tér át a nemzetközi szervezet”.
A MEGELŐZÉSI IDŐSZAK FELADATAI ÉS AZOK BELSŐ TARTALMA
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_359/#m1341akea_359 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_359/#m1341akea_359)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_359/#m1341akea_359)
2.5. ábra. A megelőzés időszak alapvető feladatai
A jogszabályalkotás, a katasztrófákkal kapcsolatos teendők csak akkor és úgy hajthatók végre, ha azokat alaki (jogi háttér, felelősségek és jogkörök éles elhatárolása és meghatározása) valamint anyagi (a felmerülő „szükséges” költségek rendelkezésre bocsátása) jogszabályok támasztják alá. A végrehajtandó legfontosabb feladatok az alábbiak:
-
A hatósági, szakhatósági tevékenység, amit a jogszabályi háttér feladatokra bontva megjelenít az adott katasztrófavédelmi szervezetek részére, a feladatok mellé rendelve a felelősséget, illetve a hatósági tevékenységből fakadó szankcionálási kötelezettségeket is. (polgári védelem, katasztrófavédelem, tűzoltóság)
-
A veszélyeztetettség felmérése, veszély- és kockázatelemzések, hatásvizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy a lehetséges kockázati tényezők ismeretében a védekezésre történő felkészülés (tervezés, szervezés, felkészítés) végrehajtható legyen.
-
Valamennyi veszélyhelyzetre kiterjedő védelmi tervezés, amely a veszélyforrások, kockázati tényezők alapján meghatározza és rendezi a kiadandó és végrehajtandó intézkedéseket, cselekvési rendet a lakosság és az anyagi javak védelme, valamint mentő munkálatok végrehajtása érdekében.
-
Az állampolgárok köréből, a polgári védelmi kötelezettség alapján, polgári védelmi szervezetek megalakítása és felkészítése, az alkalmazáshoz szükséges feltételek megteremtése.
-
Monitoring, mérő, figyelő, jelző és riasztó rendszerek létrehozása, adatszolgáltatás végzése, az információk feldolgozása és a felhasználókhoz (döntéshozókhoz) történő eljuttatása.
-
A katasztrófavédelemben résztvevők várható feladataik ellátására történő felkészítése és gyakoroltatása annak érdekében, hogy alkalmazásuk esetén a következmények felszámolása szervezetten, hatékonyan történjen, ezáltal a veszteségek (károk) minimalizálhatók legyenek.
-
A lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítése, a veszélyhelyzeti riasztás és tájékoztatás előkészítése annak érdekében, az állampolgárok előzetesen ismerjék meg az őket fenyegető veszélyeket, az ellenük való védekezés módszereit, valamint szervezési és technikai intézkedésekkel a megfelelő időben történő riasztás és a megfelelő tartalmú tájékoztatás feltételei biztosítottak legyenek.
-
A lakosság védelmét szolgáló eszközök és egyéb feltételek biztosítása, védelmi módszerek kidolgozása annak érdekében, hogy az adott veszélyeztető hatás körülményei között a biztonság szavatolható legyen (egyéni védőeszközök, óvóhelyi védelem, kitelepítés megszervezése stb.).
-
Az információs rendszer kiépítése és működtetése annak érdekében, hogy a döntés-előkészítés folyamata, az érintett szervekkel történő hatékony együttműködés biztosított legyen.
-
A logisztikai biztosítás megszervezése annak érdekében, hogy a katasztrófavédelemben részt vevő szervezetek tevékenysége biztosított legyen, illetve a lakosság védelmével összefüggő feladatok (ideiglenes elhelyezés, ellátás stb.) végrehajthatóak legyenek.
-
Az ügyeleti rendszer megszervezése és működtetése annak érdekében, hogy a gyors, pontos és hatékony információáramlás biztosított legyen, a veszélyhelyzet kezelési tevékenységek irányítása és koordinálása határozottan történjen.
| 1 | Dr. Hornyacsek Júlia õrnagy egyetemi docens: Polgári védelmi alapismeretek 1. Egyetemi jegyzet ZMNE, Buda pest, 2009 ISBN: 978-963-7060-66-3, 179. oldal |
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
