MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
Előszó
1956-ot írunk. Kisgyermekként rémülten ébredek, a második emeleti kis lakásban a bútorok mozognak, leng a csillár, apám kétségbeesetten kap fel ágyamból, magához szorít és szinte kiszakad a torkán a szó – földrengés van! Az akkori rémület még most is felidézhető bennem, és csak utólag, évekkel később értem meg annak a pár percnek a veszélyét, a benne rejlő szörnyű események lehetséges következményeit.
A békésen éldegélő, elfogadható szociális körülmények között lévő polgár számára a katasztrófa valami misztikus, csak a hírekben szereplő esemény, melyben az a jó, hogy a rádiót vagy televíziót elzárva már meg is szüntethetjük a borzalmakkal kapcsolatosan keletkező rossz érzésünket. Sajnos, a valóság gyakran rácáfol a statisztikára, és a ritkán bekövetkező esemény – különösen a gyakorló orvos vagy egészségügyi vezető számára – valósággá válik, amely a helyzet hiperakut volta miatt azonnali cselekvésre kényszeríti az egyszerű halandót, kiváltképpen a hivatását gyakorló orvost.
A katasztrófa elhárítása, illetve a már bekövetkezett tragédia következményeinek felszámolása komplex, sokrétű szakértelmet igénylő feladat, melyek között az orvos az életek mentése és az egészség helyreállítása, a betegek gyógyítása kapcsán mindenképpen központi feladatkörrel felruházott szereplő. A katasztrófaellátás nemcsak egy akut esemény bekövetkezte utáni teendőket határozza meg, hanem megelőzése is reguláris feladatot jelent minden szakember számára. Gondoljunk csak az előzőekben említett földrengésekre, amelyek előre jelzése, a tragédiák megelőzése (pl. az épületek földrengésbiztos technikai megoldásai) mellett az akutan bekövetkező esemény utáni mentés módszertana is rendkívüli felkészültséget igényel.
A feladat komplexitása egyben a gyakorló orvos számára is olyan ismeretek elsajátítását igényli, amelyek egyben folyamatos felkészültséget is kell hogy jelentsenek, tekintettel az esetek gyakori kiszámíthatatlanságára. Vannak akut helyzetek, melyek azonnali beavatkozást igényelnek (pl. földrengés, háborús katasztrófák, tömegbalesetek, árvíz stb.) és vannak elhúzódó események, amelyek folyamatos figyelmet és sok preventív teendőt követelnek meg (pl. aszály, tömeges sugársérülések, epidémiák stb.). Ebből a felsorolásból egyenesen következik, hogy az ismeretek széles köre, az azonnali sebészeti beavatkozástól az infektológiai preventív módszertani ismeretekig, a gyakorlati orvostudomány szinte mindegyik területe érinti a katasztrófa ellátásának, elhárításának tudományágát. Mivel ezek az események a teljes populációt érhetik az újszülöttkortól az aggkorig, az orvosnak bármely életkorú egyénnel kapcsolatos teendőkkel tisztában kell lennie.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai c. tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
A polgári védelmi, katonai és egészségügyi sürgősségi ellátás e legmodernebb szemléletű, didaktikus megközelítése mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben résztvevők számára korszerű tudásanyagot nyújt. Reményeim szerint ez a tankönyv hosszú távon megteremti a jelen és jövő nemzedék katasztrófa-orvostani ismereteinek biztos alapjait.
Budapest, 2010. szeptember
Prof. Dr. Karádi István dékán
Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
