MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
3.1.4.1. A katasztrófák pusztító hatásai
A természeti és a civilizációs katasztrófák pusztító hatásait vizsgálva megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos pusztító hatásokat, amelyek ismerete fontos a mentési munkák megszervezése és végrehajtása során. A különböző természeti és civilizációs katasztrófák pusztító hatásait, valamint azok kárterületeinek fogalmát a 3.1., 3.2. táblázat tartalmazza.1 A táblázatokban felsorolt katasztrófák hatásai akár egy időben és helyen – kombináltan – is jelentkezhetnek és érvényesültnek. Ebben az esetben kombinált kárterületről beszélhetünk.
3.1. táblázat Természeti eredetű katasztrófák
|
|
PUSZTÍTÓ HATÁS
|
Fogalma
|
||||
|
Elsődleges
|
Másodlagos
|
|||||
|
Geológiai jellegű katasztrófák
|
Lakóterületek, lakóházak rongálódása – lakhatatlanná válása, infrastruktúra rongálódása, részleges vagy tejes pusztulása: utak (utakon műszaki berendezések és építmények) rongálódása, víz-, gáz-, szennyvíz – villanyvezetékek rongálódása, használhatatlanná válása a természeti környezet (fák, növényzet és állatok) pusztulása, a környezet maradandó változása. Emberi életek elvesztése, sérülések. Folyók és élővizek eltűnése – kiöntése vagy más új irányba történő folyása. Stb.
|
Az élőterület károsodik és lakhatatlanná válik. Tüzek keletkeznek a közművek rongálódásának következtében. Az alapvető életben maradás körülményei is veszélybe kerülnek. Nincs megfelelő (minőségű és mennyiségű) orvosi ellátás. Az általános ellátás (élelmiszer, ivóvíz, lakhatás, higiénés stb.) nem elégíti ki az alapvető követelményeket. Megbomlik a normális közigazgatási rendszer, nincs vagy minimális a vezetés. A katasztrófa következményeként fertőzések, járványveszély alakul(hat) ki. Pánik (hangulat) a túlélők között. A rendfenntartó erők elégtelenek vagy nincs – fosztogatások – rablások történnek.
|
Földrengés okozta kárterület
(topológiai, illetve tektonikai eredetű katasztrófák okozta kárterület) az a terület, ahol a természeti környezetben bekövetkező geológiai események károsító hatása érvényesül és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|||
|
Hidrológiai jellegű
|
Nagy károk: a lakóterületeken,
egyéb műszaki létesítmények),
A közművek, a berendezések megrongálódnak, pusztulnak az anyagi értékek. Stb.
|
Emberek, állatok életveszélyben vannak, egészségük veszélyben forog. Megbetegedések – járványveszély. Az elhagyott anyagi javak fosztogatása.
|
Ár és belvízi (szökőár okozta) kárterület az a terület, ahol a természeti környezetben bekövetkező hidrológia események károsító hatása érvényesül és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|||
|
Meteorológiai jellegű
|
Nagy károk a lakóterületeken, infrastruktúrában főként a közlekedésben (utak, hidak egyéb műszaki létesítmények). Nagy károk az iparban és a mezőgazdaságban. Elpusztul a vetés, a szőlő stb. Nagy károk a (nagyüzemi) zöldségtermesztésben, az üveg illetve melegházakban. Kiszáradnak a talaj nedvesség tartalékai, ami csökkenti a terméshozamokat rosszabb esetben a termés és természeti környezet pusztulása következik be. Kiszáradnak a folyók. Elpusztulnak a mezőgazdasági kultúrák. Megbomlik a termelés a közlekedés rendeltetésszerű működése. sérülések a csővezetékekben, vezeték szakadások, hírközlő rendszerek megbomlása. Stb.
|
A lakóépületek károsodása – omlások következtében emberi életek kerülnek veszélybe –, egészségkárosodások. Fokozott energiaigény. Ellátási zavarok – éhínség – vízhiány. A lakókörnyezet pusztulása. Az infrastruktúra egysége megbomlik (pl. folyami közlekedés, energiaellátás, élelmiszer – ivóvíz ellátás stb.).
|
Szélsőséges (rendkívúli) időjárás okozta kárterület: az a terület, ahol a természeti környezetben bekövetkező szélsőséges időjárás (tájfun (hurrikán), tornádó, felhőszakadás, jégeső, hófúvás, lavina, rendkívüli hideg – hideghullám, aszály – hőhullám)– azaz meteorológiai események károsító hatása érvényesül és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|||
|
Természeti jellegű tűzkatasztrófa
|
Veszélyezteti az emberi és állati életeket, a lakott településeket, az erdőkben lévő létesítményeket. Értékes anyagok (erdő – tőzeg – termés stb.) pusztulása. Rendkívül magas hőmérséklet, minden elég, nagy területet elborít a füst (füstmérgezés – szén-monoxid-mérgezés). Stb.
|
Füst irritáló hatása az emberekre és állatokra egyaránt. A korlátozott látási viszonyok negatív pszichikai hatása. Stb.
|
Az a terület, ahol a természeti környezetben bekövetkező természeti jellegű tűzkatasztrófák károsító hatása érvényesül és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|||
3.2. táblázat Civilizációs eredetű katasztrófák
|
|
PUSZTÍTÓ HATÁS
|
Fogalma
|
|
|
Elsődleges
|
Másodlagos
|
||
|
Társadalmi jellegű
|
Emberi életek elvesztése, pusztulása. Lakóterületek, lakóházak rongálódása – lakhatatlanná válása, infrastruktúra rongálódása, részleges vagy tejes pusztulása: utak (utakon műszaki berendezések és építmények) rongálódása, víz – gáz – szennyvíz – villanyvezetékek rongálódása, használhatatlanná válása. Egyes területek túlnépesedése, más területek elnéptelenedése. Az emberi élet alapvető feltételeinek (élelmiszer, víz, lakhatás, energia ellátás folyamatossága, biztonság stb.) hánya. Stb.
|
Ideiglenes vagy végleges (elmenekülés) elvándorlás, Pánik okozta veszteségek. Munkanélküliség. Alultápláltság. Egészségügyi ellátás hiányosságai. Az állami vezetés és irányítás megbomlása. Fosztogatás.
Stb.
|
Az a terület, ahol a terrorizmus; háború; fegyveres konfliktus; tömeges migráció; tömegrendezvények; energiahiány és egyéb társadalmi jellegű katasztrófa okozta negatív hatású események következményeként emberi életek kerülnek veszélybe, a (lakó) környezet károsodik, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|
Biológiai jellegű
|
Az emberi életfeltételekben bekövetkezett negatív változások. Járványos megbetegedések miatti károk – karantén; munkából való kiesés, az élelmiszerek és az állatállomány pusztulása. Vízminőség romlása. Biológiai fegyverek alkalmazásának következményei – erdők, mezőgazdasági területek pusztulása, emberi életre alkalmas területek szűkülése. Stb.
|
Az egyensúly felbomlásával egyes állatfajok kipusztulása. Maradandó károsodások a (lakó) környezetben.
Stb.
|
Biológiai (biológiailag fertőzött) kárterület: az a terület, ahol a biológiai (ökológiai) rendszerben, ami lehet emberi mulasztás következménye is, káros események következtek be, károsító hatásuk érvényesül, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|
Technikai jellegű
|
Robbanás okozta (lökéshullám, szétrepülő törmelékek, tűz és magas hő okozta, károk mind emberi életben mind technikai és egyéb eszközökben.
Mérgezés a mérgező anyagok bekerülése (belégzéssel illetve bőrön keresztül) az emberi illetve állati szervezetbe. Fulladás oxigénhiány illetve füst vagy a terjedő gázok miatt.
Oxidáció hatására anyagok begyulladása, az égés és a hő szintjének jelentős emelkedése. Fagyás mélyhűtött folyadékok, nagy nyomás alatti gázok szabadba jutása miatt. Fertőzés – a szervezet megfertőződése. A környezet- a víz, a talaj és a levegő szennyeződése. Stb.
|
Tűz – hő, fagyás hatása az emberi szervezetre. Megégés – kihűlés.
Szennyezett levegő belégzése.
Mérgezett élelmiszer fogyasztása.
A környezet szennyezettsége (maradandó anyagok esetén) – mindaddig, amíg a mentesítés meg nem történik. Mérgező gázfelhő kialakulása. Stb.
|
Tűz és robbanás okozta kárterület: Az a terület, ahol a technológiai folyamatokban bekövetkező (nem várt) események, a berendezések meghibásodásával és/vagy emberi mulasztás következményeként tűz, és/vagy robbanás következik be. Eredményeként veszélyes anyag jut(hat) (kerülhet) a szabadba, ami károsító hatása folytán veszélyezteti a környezetet. Ahol ez a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
|
Nukleáris jellegű
|
Sugárzó anyagok kikerülése a létesítmények zárt rendszeréből2 – a környezet a levegő sugárszennyezése, a dolgozók és a polgári lakosság sugárveszélyeztetése. Stb.
|
A sugárfertőzés hatására történő megbetegedések – halálesetek. Mérgező sugárzó anyagot tartalmazó felhő kialakulása. Vizek szennyezése.
|
Nukleáris kárterület az a terület, ahol a nukleáris, illetve a sugárzó anyag a szabadba jut, az anyag károsító hatása folytán veszélyezteti és szennyezi a környezetet, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges
|
|
Vegyi jellegű
|
Vegyi és méreganyagok hatása savakkal és lúgokkal való érintkezés miatt a bőr a szem és a nyálkahártya sérülése. Környezet szennyezése szállítási baleset következtében
|
Mérgező gázfelhő kialakulása. A környezet szennyezése maradandó anyagok esetén. Vizek szennyezése (felszíni és nem felszíni.)
|
Vegyi kárterület az a terület, ahol a veszélyes anyag a szabadba jut, az anyag károsító hatása folytán veszélyezteti a környezetet, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
|
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
