A nemzeti biztonsági stratégia a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveire épít, és összhangban van a NATO 1999. évi Stratégiai Koncepciójával és az EU által 2003-ban elfogadott Európai Biztonsági Stratégiával. Rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit.

A nemzeti biztonsági stratégiára épülve összehangoltan készülnek el azok az ágazati stratégiák, többek között katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, gazdasági-pénzügyi, humánerőforrás-fejlesztési, szociálpolitikai, informatikai és információvédelmi, katasztrófavédelmi és környezetbiztonsági területen, valamint a terrorizmus elleni küzdelem területén, amelyek az átfogóan értelmezett biztonság területén határozzák meg a teendőket.

A biztonság átfogó értelmezésével párhuzamosan bővült a biztonsági kockázatok köre is. A biztonságpolitikában a hagyományos nemzetállami szereplők mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az ún. nem állami szereplők (nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok, nem kormányzati szervezetek, valamint a nemzetközi bűnözői és terrorista csoportok). Az átrendeződő nemzetközi rendszer sajátossága, hogy abban egyszerre vannak jelen a hagyományos biztonsági kockázatok és az új, gyakran globális megjelenésű vagy kiterjedésű fenyegetések. Az új típusú fenyegetések és kihívások változatosabbak, kevésbé láthatók és előre jelezhetők. Jellemző tendencia a külső és belső kockázati tényezők közötti határvonal elmosódása. A kockázati tényezők globális, regionális és belső szinten, de általában nem egymástól elkülönülten, hanem egyszerre és egymást erősítve jelentkeznek. Az új kihívásokra a nemzetközi szervezetekben, intézményekben és más együttműködési struktúrákban folytatott együttműködés kínálja a leghatékonyabb választ. Magyarország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban egyszerre jár alkalmazkodási-igazodási kötelezettségekkel, valamint a döntéshozatalban és közös cselekvésben való részvétel lehetőségével.

Magyarország komplex biztonsági vizsgálata során számolni kell hazánk katasztrófaveszélyeztetettségével is. Ezeket a veszélyeztető tényezőket, illetve a Magyar Köztársaság biztonságát fenyegető kihívások, kockázati tényezőket az 3.8. ábra és a 3.9. ábra foglalja össze. A kihívások, válságok és a katasztrófák egymással kölcsönhatásban vannak. A különböző kihívások, katasztrófák okozhatnak válságokat, és a válságok szintén előidézhetnek katasztrófákat, ha ezeket nem tudják időben és megfelelően kezelni. (Lásd bővebben a II/2. fejezet háttéranyagában, CD-melléklet.)