Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai


3.2.3.2. Hidrológiai jellegű katasztrófák
A hidrológiai jellegű katasztrófák közül a legpusztítóbbak az árvizek és a belvizek. A 3.11. ábrán szereplő térkép hazánk árvízi elöntéssel fenyegetett területeit mutatja1
Magyarország árvízi és belvízi veszélyeztetettségét meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb területén helyezkedik el. Hazánk árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy 2-3 évenként kis vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10–12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A nagy árhullámok a folyók felső szakaszán 5–10 napig, a középső és alsó szakaszokon akár 50–120 napig is tartósak lehetnek. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres árhullámot okozva (Felső-Tisza és mellékfolyói, a Körösök).
 
3.11. ábra. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége
 
Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvizek, melyek a termőföldek tönkretételén túl súlyosan veszélyeztetik a belvizes területre épült lakóházakat és gazdasági létesítményeket. A belvízzel való elöntés maximuma az 1940-es években megközelítette a 100 ezer hektárt, de azóta is többször ismétlődtek a nagy belvizes időszakok. A belvízzel potenciálisan veszélyeztetett terület elérheti a 2 millió hektárt. A 2006. év során a belvízzel összefüggésben, 11 megyében, 234 településen keletkeztek károk. Hazánk belvízi veszélyeztetettségét a 3.12. ábra mutatja.
A nyári időszakon kívül, bizonyos feltételek mellett télen is előfordulhatnak belvízhelyzetek. Kelet-Magyarországon a 2005. évi nyári és őszi esőzések miatt a talaj csapadékvíz befogadó képessége csökkent. 2006 januárjában egy hirtelen lehullott, jelentős csapadékmennyiség és a hólé nem tudott a fagyott talajban elszivárogni, ez belvízhelyzetet okozott. A folyamatosan tartó párás, borús, hűvös időjárás miatt a párolgás hiánya súlyosbította a helyzetet. A továbbiakban hónapokon keresztül ismételten intenzív esőzés sújtotta a területet, mellyel az utóbbi évek legsúlyosabb belvízhelyzete állt elő. A felmelegedés – lehűlés – havazás váltakozása, valamint a további tavaszi, nyár eleji esőzések a fenti körülmények fennállása miatt az események ismétlődését és elhúzódását vonták maga után.2 A belvíz veszélyeztetettség3 szinte valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést érint. Ezen kívül további számos községet, várost fenyeget. Sajátossága, hogy a veszélyeztetett területen magas a szociálisan hátrányos helyzetű népesség. A belvízveszély tehát egyben szociális problémákat is felvethet. Az alacsonyabban fekvő települések, településrészek belvíz veszélyeztetettsége miatt, a hajléktalanná váló lakosság elhelyezéséről kell gondoskodni.
 
3.12. ábra. Magyarország belvízveszélyes területi és azok elhelyezkedése
Készült: a BM OKF Veszélyhelyzeti kezelési Központ ARCVIEW GIS 3.2. adatbázis 1998–99. évi alapján
 
Ár- és belvízveszélyes területen található az ország megmunkálható területének egyharmad része, 1,8 millió hektárnyi terület. Itt helyezkedik el a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a és több, mint 2000 ipari üzem. Magyarországon 1259 település, az ország lakosságának 55%-a van eltérő mértékben árvíz- és belvízveszélynek kitéve. 700 településünk több mint 2 milliós népességének lakóhelye nagy folyóink mértékadó árvízszintje alatt fekszik, ahol rendszeres és nagymértékű kockázatnak vannak kitéve az ott élők. Magyarországon a folyók és egyéb vízfolyások mentén elhelyezkedő árterület nagysága 35 000 km.20 A kistérségek ár- és belvíz veszélyeztetettsége4 a 3.13. ábrán látható.
Az ország és környezetének éghajlati és földrajzi adottságai miatt bármely folyón, vagy annak környezetében, valamint a mély fekvésű területeken az év bármely időszakában előfordulhatnak heves és tartós árvizek, vagy belvizek.
 
3.13. ábra. A kistérségek ár-és belvíz veszélyeztetettsége Veszélyességi kategóriák és lakosságszám szerint súlyozva
 
1 http://193.6.55.19/letolt/HEFOP/Vizgazdalkodas_%28KGNB260%29.pdf, Letöltés ideje: 2010-05-01
2 http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005178.pdf; Letöltés 2010-05-01
3 Dr. Tóth Rudolf ny. mk. ddtbk. Hazánk biztonsági környezete, új globális és regionális kihívások, a katasztrófák csoportosítása. Hazánk katasztrófa veszélyeztetettsége. Előadás 2007. 09.05. 32. dia
4 http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005178.pdf;, Letöltés ideje 2010-05-01

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave