MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
3.2.3.3. Meteorológiai jellegű katasztrófák
A meteorológiai jellegű katasztrófák közül a legjellemzőbbek rendkívüli időjárási viszonyokkal összefüggő szárazság és aszály, a rendkívüli hideg, hóesés, valamint a nagy mennyiségű csapadék és a szél, pusztító hatása, esetleg a villámcsapások okozta természeti tűzkatasztrófák. Hazánk időjárással összefüggő veszélyeztetettségét a 3.14. ábra1 szemlélteti.
A szárazság és az aszály a magyar történelem során gyakran előforduló katasztrófák voltak, amelyek következtében tömeges állatelhullás alakult ki, vagy éhínség sújtott. Magyarországon, különösen az alföldi területeken viszonylag gyakoriak az aszályos évek. Az aszály a természeti katasztrófák különleges csoportjába tartozik, mert a károk nem hirtelen és váratlanul jönnek létre; hatásai, következményei hatalmas összegeket felemésztő hosszú távú beruházásokat igénylő mezőgazdasági technológiával, az öntözés fejlesztésével, a vízgazdálkodás korszerűsítésével részben megelőzhetők, részben csökkenthetők. Az aszályok gyakran idéznek elő más katasztrófákat is, mint emberi, állati járványok, növényzet pusztulása. Az aszályok általában kivétel nélkül országos méretűek, vagy országos hatásúak.
A rendkívüli hideg és a hóviharok,2 nagy mennyiségű hó leesése – nagy erejű szél kíséretében – katasztrofális helyzetet alakíthatnak ki. Viszonylag kis mennyiség esetén is – egyes vidékek, települések életét béníthatják meg. A hófúvások, okozta közlekedési akadályok, megnehezítik – esetenként lehetetlenné teszik – a szállítást, a közlekedést. Ezzel a veszélyeztetéssel az ország egész területén számolhatunk, 3-5 éves gyakorisággal. A rendkívüli téli időjárási viszonyok között súlyosbítja a helyzetet a zsáktelepüléses településszerkezet. A három napot meghaladó intenzív havazás következtében egyes települések, településrészek elzáródhatnak a külvilágtól.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_513/#m1341akea_513 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_513/#m1341akea_513)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_513/#m1341akea_513)
3.14. ábra. Magyarország időjárási veszélyeztetettségének fajtái és területei
Az elszórt, egymástól és a főútvonalaktól távol eső településrészeket egyenként kell felszabadítani, jelentős erő-eszköz felhasználásával. Az itt élő emberek ellátásának megoldásához adott esetben helikopter és honvédségi terepjáró eszközök igénybe vételére is szükség lehet. A hó helyzet felszámolásához szükséges az egyes településen igénybe vehető technikai eszközök, valamint melegedő és parkolóhelyek aktualizált adattára. Hazánk rendkívüli havazással és hótorlasszal veszélyeztetett területeit a 3.15. ábra szemlélteti.
A hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék általában a nyári zivatarok velejárója. A probléma akkor jelentkezik, amikor a víz elvezetésére szolgáló csatorna vagy árokrendszer nem képes az összegyűlt vizet befogadni és elvezetni, a víz elönti a mélyebben fekvő területeket, a talajszint alatti helyiségeket, illetve a völgyekben lévő településeket. Jellegét tekintve hasonló a következménye a közepes intenzitású, de hosszan tartó esőzésnek is. A hirtelen lezúduló eső belvizet és árvizet egyaránt okozhat, az ellene való védekezés megszervezése fontos feladatként jelentkezik. A 2005. év során április 18. és augusztus 25. között 6 alkalommal pusztított viharos erejű szél, jelentős mennyiségű esőzéssel és árvízzel kísérve. A rendkívüli időjárás 13 megyét érintett, a legnagyobb kárt szenvedett megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_517/#m1341akea_517 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_517/#m1341akea_517)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_517/#m1341akea_517)
3.15. ábra. Hazánk rendkívüli havazással és hótorlasszal veszélyeztetett területei
Megjegyzés: A rendkívüli havazás és a hótorlaszok által veszélyeztetett területek általában megegyeznek, de hófúvások (torlaszok) ott is előfordulhatnak – pl. útátfúvások miatt –, ahol rendkívüli havazás a területre nem jellemző
Szélviharok, a viharos, orkánszerű szelek, tornádók, jelentős károkat okozhatnak és személyi sérüléssel is járhatnak. Hazánkban a szélvihar gyakorisága 30-40 db/év is lehet. A legszelesebb a Kisalföld, mérsékeltebb a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, legkevésbé a dunántúli dombvidék. 2005. május 18-án 18–20 óra között Hajdú-Bihar megyében a Létavértes-Báránd enyhe ívű tengely mentén erős széllel és heves esőzéssel kísért vihar vonult át. A széllökések sebessége helyenként elérte a 80–120 km/órát. Az erős szél következtében, illetve az ebből adódó fakidőlések miatt az épületek tetőszerkezeteinek károsodása, a lakossági és a vasúti elektromos hálózat sérülései, valamint gépjármű károsodások voltak a jellemzőek. Az elektromos hálózatok sérülései miatt több településen volt teljes, vagy részleges áramszünet. Az áramellátás kimaradása miatt a helyi vízműtelepek leálltak, és így a vezetékes vízellátásban is kimaradások jelentkeztek. A vasúti közlekedés Budapest–Debrecen–Nyíregyháza vonal, Debrecen körzetében több órára teljesen megbénult, illetve a teljes értékű közlekedés csak egy hét elteltével állt helyre. Az érintett térségben a mobil telefonszolgáltatás, valamint a vezetékes szolgáltatás digitális hálózatát szintén több órán keresztül nem lehetett használni. Jelentősebb károk keletkeztek az érintett területek erdőségeiben is.
A villámcsapások által pusztító erejű természeti eredetű tűzkatasztrófák3 jöhetnek létre, amelyek leggyakrabban erdő és avartüzek formájában jelennek meg. Számtalan külföldi példa bizonyítja, ezek rendkívüli veszélyességét, de hazánkban is van példa ilyen katasztrófákra. (Pl. Bács-Kiskun megyei Ősborókás nagy részét elpusztító erdőtűz.) Emberi gondatlanságból vagy villámcsapás miatt, minden évben, előfordulnak nagykiterjedésű avartüzek, erdőtüzek, amelyek épületeket és lakott településeket is veszélyeztetnek. A veszélyes területek a 3.16. ábrán láthatók.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_526/#m1341akea_526 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_526/#m1341akea_526)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_526/#m1341akea_526)
3.16. ábra. Hazánk területeinek erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása és az égett erdőterület Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat (2002–2003)
| 1 | Dr. Tóth Rudolf ny. mk. ddtbk. Hazánk biztonsági környezete, új globális és regionális kihívások, a katasztrófák csoportosítása. Hazánk katasztrófa veszélyeztetettsége. Elõadás 2007. 09.05. 31. dia |
| 2 | Dr. Tóth Rudolf ny. mk. ddtbk. Hazánk biztonsági környezete, új globális és regionális kihívások, a katasztrófák csoportosítása. Hazánk katasztrófa veszélyeztetettsége. Előadás 2007. 09.05. 38. dia |
| 3 | http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005178.pdf, Letöltés ideje: 2010-05-01 |
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
