Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai


3.2.4.5. Vegyi jellegű katasztrófa
Felszíni vizek szennyeződése: a felszíni vizek havária szerű szennyezését a veszélyes anyagok sokféle módon okozhatják. Például üzemi baleset következményeként kiszóródás vagy elfolyás útján; a gyártó és felhasználó üzemek szennyvizével; légi alkalmazás esetén a mérgező anyag elnyelődésével.
Légszennyezettség: veszélyhelyzetet válthat ki kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő olyan légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket, a megengedett szintet meghaladja.
Veszélyes anyagok előállítását, tárolását, felhasználását tekintve a hazai vegyipari termelés és export dinamikája az elmúlt években az ipar és a gazdaság mértékét meghaladóan alakult, a magyar gazdaság húzó ágazatának tekinthető. Az elmúlt években a vegyiparban felhasznált, gyártott vagy más módon jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége a termelést meghaladó mértékben nőtt. Magyarországon a veszélyes vegyi üzemek a hagyományos ipari körzetekben érik el a katasztrófaveszélyes nagyságrendet. Kiemelkedő a veszprémi, a borsodi iparvidékek, illetve a Budapest közigazgatási határán belüli ipari üzemek veszélyessége. Ezen a területen katasztrófa jellegű esemény még nem következett be, de súlyos balesetek már igen, évente általában több mint tíz esetben. Többnyire a veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás, tűzeset okozta a balesetet. Az esetleges káros hatásukat fokozza, hogy a veszélyes objektumok közül több élővíz mellé van telepítve, ezért nagyobb folyóink egyes szakaszainak az átlagosnál nagyobb a veszélyeztetettsége. Különösen veszélyesek a vegyi anyagok terjedése szempontjából az Alföldön működő vegyi üzemek balesetei, melyek következtében kialakult vegyi felhők akár 100 km-es mélységű kiterjedésben is szennyezhetik a környezetet Kisebb veszélyforrást jelenthetnek a napjainkban gyorsan kiépülő kis és közepes nagyságú hűtőházak, hűtőgépeket alkalmazó üzemek, feldolgozó üzemek, raktárak. Az ezekkel kapcsolatos veszélyforrás főleg az ammóniaömlés, amely a lakosság kitelepítésével járhat.
Jelentős problémát okozhatnak a határaink közvetlen közelében fekvő veszélyes üzemek is, illetve azok, amelyek fontosabb folyóink vízgyűjtő területén helyezkednek el, mert a vízbe került szennyezéseket nehéz megfékezni.
A veszélyes anyagok szállítása során az ország út-, illetve vasúthálózatán, és egyre inkább a hajózható vizeken is, jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás történik. A szállítások nagy mennyiségben, töménységben zajlanak, baleset vagy műszaki meghibásodás kapcsán a környezetbe kikerülve komoly veszélyt jelentenek az érintett lakosságra, az állatállományra, kárt okozhatnak az anyagi javakban, a környezetben. A veszélyes anyagok szállításával legjobban terhelt köz- és vasúti szállítási útvonalak jelentős része Budapesten és más nagyvárosokon halad keresztül. Különösen veszélyes a kerülő útvonalakkal még nem rendelkező, viszont nagy átmenő for galmat lebonyolító nagyobb városainkban, mint például Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Kaposvárott. Az ipari alapanyagok, és késztermékek túlnyomó többsége vasúti szállítással jut el a célállomásra, közöttük a veszélyes anyagok is. A legnagyobb probléma a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatban az, hogy míg a helyhez kötött veszélyforrásokra kidolgozott tervekkel rendelkezünk és a beavatkozás előre meghatározott és begyakorolt tervek alapján működik, addig a szállítás következtében kialakult veszélyhelyzet kezelése, a következmények felszámolása lényegesen bonyolultabb, ami abból adódik, hogy a mentőerők számára szükséges induló adatokból kezdetben egy vagy több nem ismert.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave