Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

4.2. A lakosság felkészítésének célja, a végrehajtás területei, módszerei, a különböző felkészítési célcsoportok és azok jellemzői1

A lakosság felkészítésének célja, hogy az állampolgárok személyes, valamint hozzátartozóik, vagyonuk védelme, a túlélés lehetőségeinek és az önmentés színvonalának emelése, fegyveres küzdelem, katasztrófák, terroristatámadások, valamint veszélyek esetén olyan ismeretszint elérése, hogy az emberek bízzanak önmagukban, kreativitásukban, képességeikben és felkészültségükben. A települések állampolgáraival meg kell ismertetni a potenciális veszélyeket, melyek veszélyeztetik az életet és az azzal összefüggő környezeti elemeket, továbbá fel kell készíteni őket arra, hogy megismerjék a veszélyek kezelésének lehetőségeit, amivel a túlélés biztosítható.

Az utóbbi években nagyobb figyelmet kapott a lakosság felkészítésének feladata, de az ismeretanyag alapvetően csak a katasztrófák elleni védelemről szól.

A LAKOSSÁG FELKÉSZÍTÉS TERÜLETEI

A lakóhely, közvetlen lakókörnyezet, munkahely veszélyforrásai,
a riasztás, tájékoztatás formái, jelzései,
a megelőzés és a védekezés lehetőségei, egyéni és kollektív védelem lehetőségei, az elsötétítés és fényálcázás szabályai,
a katasztrófa bekövetkezése esetén a követendő magatartási szabályok, a kimenekítés, kitelepítés szabályai, tervezett rendje, az ön- és kölcsönös segélynyújtás legfontosabb tudni valói.

A lakosságot elsősorban a település polgári védelmi besorolását megalapozó veszélyforrások hatásainak elhárítására, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyeket a beosztásuk szerinti szakfeladatok ellátására kell felkészíteni. Polgári védelmi szakkiképzésben kell részesíteni a polgári védelmi szervezet szakalegységébe beosztott személyt a szakalegység tevékenységének és a szakalegységben elvégzendő feladatának megfelelően. A munkahelyi polgári védelmi szervezet szakalegységébe beosztott személy szakkiképzésének alapfeladatain túl a polgári szervnél lehetséges veszélyhelyzetek elhárítására, a területi és települési polgári védelmi szervezetekkel történő együttműködés lehetőségeire, valamint a polgári szerv esetleges kitelepítésének, minősített időszakban történő továbbműködésének feladataira is ki kell kiterjednie.

FELKÉSZÍTÉSI CÉLCSOPORTOK

A megyei és a fővárosi (a továbbiakban együtt: megyei), valamint a helyi védelmi bizottságok elnökei,
az előzőekbe nem tartozó polgármesterek,
a területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek vezetői (közigazgatási vezetők),
a jegyzők,
a pedagógusok, általános és középiskolai tanulók, a fenti kategóriába nem tartozó lakosság.

A lakosság jelenlegi felkészítési rendszerét az 4.1. ábra 2 szemlélteti.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1341akea_581/#m1341akea_581 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1341akea_581/#m1341akea_581)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1341akea_581/#m1341akea_581)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.1. ábra. A lakosság felkészítési rendszere

A KATASZTRÓFÁK HATÁSA ELLENI VÉDEKEZÉSRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS LEHETSÉGES FORMÁI

A munkaviszonyban állók részére a munkahelyen,
a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással, tömeg-kommunikációs eszközök bevonásával, kiállítások, bemutatók, versenyek szervezésével történik
az ifjúság felkészítésének segítésére versenyek, pályázatok, táborok, kiállítások kerülnek kiírásra, illetve megszervezésre.

A KATASZTRÓFÁK HATÁSA ELLENI VÉDEKEZÉSRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS MÓDSZERE

Az elméleti felkészítést minden esetben ki kell egészíteni gyakorlással, amely során aktív szimulációs tevékenységekkel, csoportos és társas együttműködésben a megszerzett ismeretek megerősítése és gyakorlati végrehajtásának próbája történik. A gyakorlatok rávilágíthatnak a hibákra és hiányosságokra, így azok kijavítására és pótlására lehetőség adódik még a veszélyhelyzeti alkalmazás előtt. A gyakorlatok emellett a tanulási mechanizmus (bevésés) lényeges elemét is képezik az ismétléssel, a megerősítő visszajelzésekkel. Az információfeldolgozás öt lépését tekintve a gyakorlat lehetőséget biztosít a korábban kapott ismeretek megértésére és elfogadására, valamint a megszerzett tudás megtartására.

A polgári szervnél foglalkoztatottak felkészítését a polgári szerv vezetője végzi. A felkészítésnek a polgári szervnél esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetek során alkalmazandó magatartási szabályokra, a segítségnyújtás formáira, az adott területet fenyegető természeti katasztrófákra és a veszélyek elhárításának lehetséges módjaira kell kiterjednie. A polgári szervnél foglalkoztatottak minősített időszakra vonatkozó felkészítését legkésőbb a minősített időszak kihirdetésével egyidőben kell megkezdeni.
A megyei és a helyi védelmi bizottságok elnökeinek felkészítését éves rendszerességgel egy nap (6–8 óra) időtartamban tervezik. A felkészítés témájára, munkamódszerére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ajánlást dolgoz ki. A megyei védelmi bizottságok elnökei felkészítésének tervezését, szervezését, végrehajtását az OKF, a helyi védelmi bizottsági elnökök felkészítésének tervezését, szervezését és végrehajtását a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a fővárosi polgári védelmi igazgatóság végzik.
A polgármesterek felkészítése differenciáltan, a választási ciklusokhoz igazodva történik. A felkészítés az első alkalommal megválasztott polgármesterek számára bővebb, általános jellegű, az újraválasztott polgármesterek esetében rövidebb, gyakorlatiasabb, a helyben jellemző veszélyhelyzetek elhárítására irányul. A felkészítések időtartama évente 4–6 óra, a feldolgozandó ismeretanyag fele a helyi veszélyeztetettség megismertetésére és elhárítására irányul. Az általános katasztrófavédelmi ismeretek témái a BM OKF ajánlása szerint. A felkészítések tervezését, szervezését és végrehajtását a megyei igazgatóságok és a polgári védelmi kirendeltségek végzik.
A közigazgatási vezetők felkészítését a megyei igazgatóságok négyévente legalább egyszer a megyei (fővárosi) államigazgatási kollégium keretén belül végzik. A felkészítő időpontját, időtartamát és témáját a megyei igazgatóság vezetője határozza meg, és erről tájékoztatja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét.
A jegyzők felkészítését a megyei igazgatóságok négyévente legalább egyszer a körzetközponti jegyző bevonásával végzik. A felkészítő időpontját, időtartamát és témáját a megyei igazgatóság vezetője határozza meg, és erről tájékoztatja az illetékes körzetközponti jegyzőt.
A hallgatók, tanulók felkészítése az életkori sajátosságainak figyelembevételével, differenciáltan történik. A felkészítés során környezetük veszélyforrásairól, azok elhárításának szabályairól és lehetőségeiről, valamint az ilyen körülmények között alkalmazható célszerű magatartási szabályokról szereznek ismereteket. A hallgatók, tanulók felkészítése az iskolarendszeren belül tanórák keretében vagy tanórán kívül történhet. A hallgatók, tanulók felkészítése az oktatási intézmény helyi oktatási-pedagógiai programjában (tantárgyprogram) jelenik meg.

1	13/1998. (III. 6.) BM rendelet felhasználásával
2	Tóth Ferdinánd, 2010.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero