Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

4.3.1 Riasztás

A lakosság riasztása a elektromos vagy kézi szirénák, riasztó-tájékoztató rendszerek mellett a közszolgálati műsorszóró rádió- és televízióstúdiók, rádió- és televízióállomások bevonásával történik magyar és angol nyelven. Emellett központilag vezérelhető lakossági riasztó-tájékoztató rendszerrel, valamint a helyi lehetőségek függvényében szükség-riasztóeszközökkel (autósziréna, kézi hajtású sziréna, hangosbemondó, harang).

RIASZTÁS SZIRÉNÁKKAL – RIASZTÁSI JELZÉSEK

Légi (RBV) riasztás hangképei szirénával képezve

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1341akea_595/#m1341akea_595 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1341akea_595/#m1341akea_595)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1341akea_595/#m1341akea_595)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Légi riasztáskor a szirénák megszólaltatásával háromszor 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú leadott szirénahang hallatszik, közte 30 másodperc szünet. Háromszor megismételve történik.

Katasztrófa riasztás hangképei szirénával képezve

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1341akea_598/#m1341akea_598 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1341akea_598/#m1341akea_598)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1341akea_598/#m1341akea_598)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Katasztrófariasztás esetén 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang hallatszik.

Riadó elmúlt hangképei szirénával jelezve

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1341akea_601/#m1341akea_601 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1341akea_601/#m1341akea_601)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1341akea_601/#m1341akea_601)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A katasztrófa- és a légi riasztás feloldásának jele: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

RIASZTÁS A MŰSORSZÓRÓ ADÓK ÚTJÁN

5 másodperces megszakításokkal, háromszor megismételve a következő szöveg bemondásával történik:

„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

...MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) ...MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása)

KATASZTRÓFARIADÓ! (a katasztrófa típusának meghatározása)”

A VESZÉLY ELMÚLTÁVAL

„ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK!

FIGYELEM! FIGYELEM!

...MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) ...MEGYE! TELEPÜLÉS! (KERÜLET!) KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT!

KATASZTRÓFARIADÓ ELMÚLT!”

MI A TEENDŐ, HA MEGSZÓLAL A SZIRÉNA?

A legrövidebb úton haza kell menni, be kell csukni az ajtókat, ablakokat. Fedett helyre kell zárni a háziállatokat.
Aki gépjárművel közlekedik, menjen a legközelebbi lakott településre, a gépjárművét biztonságosan állítsa le úgy, hogy a forgalmat és a mentést ne akadályozza és menjen fedett helyre.
A munkahelyen dolgozók, illetve intézményekben tartózkodók a vezetők utasításai szerint tevékenykedjenek.
Fel kell készülni az esetleges kitelepítés végrehajtására.
Hallgatni kell a KOSSUTH rádióadót és nézni az MTV 1 adását, ahol további tájékoztatást adnak a teendőkről.
Figyelni kell a katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeit.

A TÁJÉKOZTATÁS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI

A lakossági tájékoztatás során el kell különíteni az aktív és a passzív tájékoztatási módokat (az információk eljuttatása direkt módon, illetve lehetőség biztosítása az információszerzésre);
az eredményesség biztosítása érdekében ellenőrizni szükséges, hogy az információk eljutottak-e a címzettekhez, továbbá a visszacsatolás lehetőségét meg kell teremteni;
a megelőzési-felkészülési időszakban átadott ismereteket meghatározott időközönként részben vagy egészben gyakorlatokon is alkalmazni kell, a mentésben és elhárításban részt vevő szervekkel együttműködésben;
az alkalmazandó információs csatornák meg vannak határozva, illetve lehetséges alternatív, hatékony megoldások alkalmazása; a hitelesség biztosítása érdekében:
az információ közlésére jogosult szervek és személyek meg vannak nevezve,
a lakossági tájékoztatás céljaként megnevezésre kerül (a megelőzés időszakában) a lakosság bizalmának megszerzése és építése;
a tájékoztató anyagokat ellenőrizni kell az ellentmondások kiszűrése céljából;
a vonatkozó jogszabály kimondja, hogy a tájékoztatási stratégia és a módszerek elvi kidolgozásához és folyamatos fejlesztéséhez fel kell használni a kommunikáció, a szociálpszichológia és más kapcsolódó tudományterületek kutatási eredményeit;
a szükséges és elégséges információadás, a hatékony védekezés érdekében különbséget kell tenni a közvetlenül, illetve közvetve érintett lakosság között; fontos, hogy a tájékoztatás:
legyen egyértelmű, érthető és követhető (ami növeli a bizalmat és segít elkerülni a lakosság pánikszerű reagálását),
legyen gyors, hogy megelőzze a bizonytalanság kialakulását,
a helyi sajátosságokra tekintettel valósuljon meg a nemzeti kisebbségek, vagy a turisták által használt nyelven is;
részletesebb és rövidebb, de könnyebben értelmezhető összefoglaló kiadvánnyal is megvalósuljon;
meghatározott időközönként a naprakész információkkal frissítésre kerüljön,
a hagyományos papíralapú és a korszerű telekommunikációs eszközök alkalmazásával is elérhető legyen (pl. internet, mobil eszközök).

A lakosság riasztásának és tájékoztatásának eszközrendszerében új elemként megjelent a jelenleg már működő,1 de még kiépítés alatt álló rendszer a Monitoring Lakosság Riasztó (MoLaRi) rendszer.

A MoLaRi rendszer három fő elemből tevődik össze:

A meteorológiai és vegyi monitoring rendszer.
A kommunikációs és informatikai – adatátviteli rendszer.
A lakossági riasztó és tájékoztató rendszer.

Jelen helyzetben a mi szempontunkból a rendszer harmadik eleme a legfontosabb. Ez az elem a települések lakossága riasztását és tájékoztatását szolgáló rendszer, melynek alapvető feladata a monitoring alrendszer vegyianyag-specifikus mérőszondái generálta jelzések alapján, a veszélyeztetettségi övezetben lévő települések polgármesterei részére, a külső védelmi tervekben megfogalmazott lakosságvédelmi rendszabályok eredményes végrehajtását biztosító riasztás és tájékoztatás.

A lakosság riasztásának három összetevője van, melynek keretében:

normális időszakban tájékoztatást kell adni a veszélyeztetettség mibenlétéről, a lehetséges következményekről, az egyénre nézve kockázatot jelentő ártalmakról, a védekezés lehetőségeiről, illetőleg a követendő magatartási szabályokról tájékoztató kiadványok, lakossági fórumok és egyéb eszközök útján,
második fázisban a lakosság figyelmét fel kell hívni a bekövetkezett esemény okozta veszélyre alapvetően a kiépített szirénarendszeren keresztül,
a helyzettől függő konkrét teendőkről pedig részletes tájékoztatást a közszolgálati média ad.

A tájékoztatással összefüggésben a hazai árvízveszélyes időszak tapasztalatainak levonása kapcsán az alábbiak állapíthatók meg:

a haladéktalan tájékoztatás biztosításával kell elkerülni a rémhírek, téves információk terjedését,
a potenciális pánikgócokat el kell szigetelni,
erősíteni kell az emberekben kialakult pozitív hatásokat a jövőkép, a várható segítség reményének tekintetében,
amennyiben nincs közvetlen életveszély, nem szabad a szirénákat, harangokat, egyéb riasztó hatású eszközöket jelzésre felhasználni,
intézkedésekkel kell elkerülni a torlódásokat, az ellenőrizhetetlen tömeg kialakulását,
a tömeggel kommunikáló vezetőket elsősorban alkalmasságuk alapján kell kijelölni (gyakorlott, szuggesztív, magabiztos, érthető és nyugodt beszédű legyen),
előzőek mellett a vezetők minél többet érintkezzenek személyesen is az emberekkel.

1	A SEVESO II hatálya alá tartozó veszélyes vegyi üzemek környezetében a telepítésük feltétlenül szükséges az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérõl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérõl szóló 2008/114/EK tanácsi irányelv alapján

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero