MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
6.2. A katasztrófák egészségügyi csoportosítása, sérüléstípusok, halmozottan jelentkező betegségek
CSOPORTOSÍTÁS ETIOLÓGIA SZERINT
A katasztrófák a vizsgálat tárgyának megfelelően számos módon csoportosíthatók. A katasztrófa-orvostan szempontjából a sérülést kiváltó ok(ok) alapján történő csoportosítás a legcélszerűbb, mivel ez határozza meg az egészségügyi ellátás körülményeit, a vezető sérüléseket, a várható szövődményeket, a szükségessé váló ellátás típusát. Ennek alapján megkülönböztetjük a természeti és antropogén (emberi tevékenység által okozott) katasztrófákat. A migrációs katasztrófa az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján külön kategóriát képvisel, mivel mindkét katasztrófatípus következménye lehet és felszámolása igen speciális szempontokat igényel.
CSOPORTOSÍTÁS KITERJEDÉS SZERINT
A katasztrófa érinthet egyes objektumokat, lehet lokális, regionális, országos és globális.
A kiterjedés önmagában nem meghatározója a katasztrófa jellegének, illetve az egészségügyi következményeknek. Döntő a katasztrófát kiváltó tényező: Csernobilben 1986-ban csak az objektum egy részében következett be a robbanás, az etiológia által meghatározott speciális sérüléstípusok (sugársérülés, kombinált sugársérülés, radioaktív izotópok inkorporációja, nagy területre kiterjedő sugárszennyeződés, egész kontinenst érintő radioaktív felhő) mégis nemzetközi összefogást tettek szükségessé annak ellenére, hogy több mint 200 milló lakosú nagykiterjedésű országról volt szó. Tehát az, hogy az adott kiterjedésű esemény kimeríti-e a katasztrófa fogalmát és milyen következményekkel, illetve milyen felszámolási igénnyel jár, döntően függ az eseményt kiváltó októl.
CSOPORTOSÍTÁS IDŐTARTAM SZERINT
A katasztrófa behatása lehet gyors, rövid, lassú és elhúzódó. Gyors, illetve rövid behatású a robbanás, tűzvész, vegyi, nukleáris, terrorizmus, meteorológiai egy része, topológiai, tektonikai. Lassú, illetve elhúzódó a biológiai, néhány meteorológiai, fegyveres konfliktus és háború. Az időtartam a felszámolás megszervezésében jelentős: míg gyors behatás esetén csak a következmények felszámolására van lehetőségünk a katasztrófa bekövetkezése után, addig a lassú-elhúzódó esetekben lehetőségünk van megelőzésre-védekezésre a még nem érintett területeken.
CSOPORTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNY SZERINT
Az egészségügyi következmény lehet közvetlen és közvetett.
Közvetlen következmény például a nagy erejű földrengés, vegyi és nukleáris katasztrófák során váratlanul és az esetek többségében rövid idő alatt a mindennapos gyakorlatban ritkán előforduló vagy egyáltalán elő nem forduló speciális sérüléstípusok és az ezeket követő szövődmények nagyszámú előfordulása (crush szindróma, ismeretlen vegyi anyagok okozta mérgezések – Bhopal! –, akut és kombinált sugárbetegség, radiointoxikáció), illetve fertőző betegségek megjelenése. Ide sorolható a sérültek között az alacsonyabb tűrő- és ellenálló-képességű idős és gyermek korosztályok magas aránya.
Közvetett egészségügyi következmények sorába tartoznak az egészségügyi hálózat működési zavarai, az ellátó kapacitás elégtelensége, a lakossági infrastruktúra károsodása, a közegészségügyi-járványügyi helyzet bizonytalanná válása, krónikus betegségek nagyszámú rosszabbodása, illetve megjelenése a tömeges kitelepítettek soraiban.
A tömeges kitelepítettek és hajléktalanok kérdése – enyhén szólva – nem elhanyagolható. Az ezekről történő gondoskodás meghatározó tényező. Néhány számszerű adat a földrengések vonatkozásában: 1966 Törökország halott 2500, hajléktan 100 ezer; 1973 Mexikó halott 750, hajléktalan 200 ezer; 1976 Kína halott 242 ezer, hajléktalan 1 millió,1986 Örményország halott 30 ezer, hajléktalan 160 ezer. A krónikus betegségek fellobbanása, a járványveszély elhárítása, a közegészségügyi ártalmak megelőzése hónapokig köt le jelentős egészségügyi erőket.
Ide sorolható az elégtelen táplálkozás következtében tömegesen fellépő alimentáris disztrófia elhúzódó lefolyású katasztrófa eseteiben. Már a közvetett egészségügyi következmények eredményeként értékelhetjük tömeges járványok megjelenését.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
