MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
6.3.2. Egészségügyi jellemzők
A katasztrófák legjellemzőbb egészségügyi jellemzője a katasztrófa fajtájától függő speciális sérülési és megbetegedési formák tömeges fellépése.
Meghatározójuk a károsító tényező jellege és hatáserőssége.
A sérülés fajtái lehetnek
mechanikus, termikus, infektológiai, sugár és vegyi sérülések, továbbá egyszeresek, többszörösek és kombináltak
(összetettek).
A nukleáris és vegyi katasztrófák eseteiben nagyon gyakran találkozunk a vegyi és sugársérülés mechanikus és termikus sérüléssel történő kombinációjával a katasztrófát kiváltó robbanás miatt. Hangsúlyozni kell, hogy az immunrendszer funkciócsökkenése és a kiterjedt égési sérülés miatt a fertőzések problémája központi kérdés.
A speciális, egyébként ritkán előforduló vagy egyáltalán nem látott betegségek megjelenése szokatlan diagnosztikus és terápiás kérdéseket vet fel. Az akut sugárbetegség szakaszos lefolyása, a kombinált sugársérülés „kölcsönös súlyosbítás szindrómája”, ismeretlen toxikológiai ágensek okozta mérgezések, a tömegesen érkező robbanásos sérültek belső szervi károsodásainak felismerése, a szokásos orvosi gyakorlatban elő nem forduló infektológiai kórképek megjelenése (például biológiai fegyver alkalmazása során – terrortámadások) mind a diagnózis, mind a terápia területén komoly nehézségeket okozhat. Az ellátásra szoruló égési sérültek nagy száma – mint ez előzőekben már említettük – önmagában is megoldhatatlan feladatot jelenthet.
A katasztrófa okától függő jellemző a sérülések testtájék, vezető sérülési típusok és súlyosság szerinti megoszlása. A földrengések és épületek felrobbantása esetén az összedőlő épületmaradványok alá beszoruló végtagokon a jellegzetes és rettegett crush sérülés következményes crush szindrómával; robbanásos sérülések esetén a fül jellegzetes (és a kórisme felállítása és a várható prognózis szempontjából döntő jelentőségű dobhártya-elváltozások) sérülései; égési sérülések esetén a szintén jelentős prognoszikai jelentőséggel bíró légúti sérülések; radioaktív izotópok okozta úgynevezett béta-égések; a robbanásos sérülések elsődleges (végtagsérülések), másodlagos (belső szervi sérülések) és harmadlagos (repülő tárgyak okozta sérülések) formái mind jellemzőek a kiváltó okokra.
Megemlítettük, hogy a sérülések lehetnek többszörösek és igen gyakran kombináltak. Kombinált (összetett) sérülésről beszélünk, ha több nozológiai forma egyidejűleg vagy időben nagyon közel okoz sérülést. Kombinált (összetett) sérülések esetén a vezető sérülés meghatározása döntő jelentőségű az ellátás szempontjából, mert ennek alapján határozható meg, hogy a sérült számára melyik lesz a legmegfelelőbb ellátási hely.
A sérülések súlyossági fokának szokásostól eltérő aránya (általában 5x20: 20–40% enyhe vagy középsúlyos – összesen 60% –, 20% súlyos és 20% rendkívül súlyos) a kombinált sérülésekre jellemző. Az úgynevezett „kölcsönös súlyosbítás szindrómája” annak a felismerése, hogy kombinált sérülések esetén a kimenetelt, illetve a lefolyás súlyosságát nem a két vagy három összetevő „számtani összege” határozza meg, egymás kilátásait kölcsönösen rontják. A sugársérülés, égési sérülés és mechanikai sérülés által okozott kombinált sugársérülés esetében például nyilvánvaló a traumás és égési sérülés lefolyásának rosszabb prognózisa a granulocytopenia, thrombocytopenia és az immunrendszer sérülése miatt (fertőzések, vérzések). Mindezek mellett azonban a sugársérülés lefolyása is súlyosabb: a vérképzést biztosító csontvelő is egységes szerv, amely az égési és mechanikai sérülés korai szakában a – sugársérülés mellett – károsodást szenved a homeosztázis zavarai miatt (hypovolaemia, illetve shock, ionegyensúly zavarai, az égésbetegség csontvelő-károsító hatása – utóbbira jellegzetes példa az égési anaemia patogenezise).
A pszichózisok és reaktív neurózisok tömeges fellépése szintén jellemzi a legkülönbözőbb katasztrófahelyzeteket. Igen tanulságosak voltak az 1963-ban Skopjéban történt földrengés alkalmával végzett pszichológiai vizsgálatok. A város lakói ugyanis (az akkori nemzetközi politikai helyzet ismeretében nem véletlenül) úgy vélték, hogy a várost atomtámadás érte. Az ekkor elvégzett széleskörű pszichológiai vizsgálatok mind a földrengés, mint az atomtámadás esetén fellépő tömeges pszichés reakciók vonatkozásában alapvető jelentőséggel bírtak.
A katasztrófák sérültjeinél a kiváltó októl függően jelentkező sajátos kórélettani folyamatok és ezekkel összefüggő ritka betegségek diagnosztikai és terápiás problémáit már említettük. Kiegészítésül említjük az akut és kombinált sugárbetegség korai diagnózisának problémáját, a vegyi sérülések diagnosztikai és terápiás problémáit megfelelő anamnesztikus adat hiányában (a vegyi katasztrófa tényét és a beható ágenset illetően), tömegesen fellépő ismeretlen eredetű infektológiai esetek diagnosztikus és terápiás problémáit. Jelentős diagnosztikai problémát okozhat a lakosság körében fellépő pánik, amelynek során a katasztrófa sérültjeinél jelentkező tünetek tömeges fellépése várható a nem érintett lakosság körében is.
A gyermekek és idős sérültek magasabb aránya és a sérülések súlyosabb lefolyása várható az alacsonyabb tűrő- és ellenálló képesség miatt. Ez a tény a szorosan vett klinikai munka nehézségein túlmenően komoly szervezési kérdéseket vet fel: a magukról megfelelően gondoskodni nem tudók nagy számának minden oldalú ellátása, a hozzátartozóknak a személyes jelenléthez való ragaszkodása, a megfelelő intézmények „normális” körülmények között is fennálló hiánya jelentik a megoldásra váró szervezési feladatokat.
Végül, de nem utolsósorban közismert a további egészségkárosodás (éhezés, elpusztult infrastruktúra, a klimatikus körülményektől függő felső légúti fertőzések) és járványveszély (higiénés körülmények hiánya, alimentáris eredetű járványok várható megjelenése a megfelelő minőségű víz- és élelmiszer-ellátás hiánya miatt, nagy tömegek kis helyen történő összezsúfolódása, összezártság).
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
