Mandl József (szerk.)

Biokémia

Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek

3.1. Általános tulajdonságok

A szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú zsírok, illetve az ugyanilyen hőmérsékleten folyékony olajos és zsírszerű anyagok, gyűjtőnevükön lipidek, olyan különböző szerkezetű vegyületek, amelyek vízben nem vagy nagyon kis mértékben oldódnak, jól oldódnak viszont különféle apoláros oldószerekben (zsíroldószerekben), például éterben, kloroformban, benzolban, acetonban s ezekkel a különböző szövetekből kivonhatók (lipidextrakció). Az apoláros karakter a lipidek egyetlen közös tulajdonsága, mert kémiailag rendkívül heterogén vegyületcsoportokba sorolhatók. Szerepük fontos az anyagcserében és testfelépítésben. A kémiai energia tárolására szolgálnak, építőkövei a sejtmembránoknak, szerepet játszanak a szervek hőszigetelésében és mechanikai védelmében. Lipidtermészetű anyagok kis mennyiségei nélkülözhetetlen kofaktorok és szabályozó anyagok. A lipidekkel kapcsolatos kutatások sokoldalúan és intenzíven folynak napjainkban is.

Lipidek felosztása

A sejtekből, szövetekből és a legkülönbözőbb váladékaikból és produktumaikból apoláros oldószerekkel végzett kivonással nyerhető vegyületek két nagy csoportba oszthatók: az egyikbe – a mennyiségileg jóval nagyobbikba – az elszappanosítható, a másodikba az el nem szappanosítható lipidek tartoznak.

Az elszappanosítás elnevezés onnan ered, hogy lúg hatására a zsírokból sóik formájában felszabadulnak a zsírsavak, azaz az észterkötésben levő karbonsavak, s a zsírsavak sói a szappanok. Az elszappanosítható lipidek tehát különböző alkoholoknak zsírsavakkal képzett észterei, az el nem szappanosítható lipidek viszont nem észtertípusú vegyületek.

A lipidek részletesebb felosztása mennyiségi előfordulásuk, kémiai összetételük és élettani szerepük figyelembevételével az alábbiak szerint történhet:

I. Nagy mennyiségben előforduló lipidek

Zsírsavak
Zsírsavszármazékok
1. glicerolipidek
  1. trigliceridek (triacilglicerolok)
  2. foszfatidil származékok
  3. plazmanil és plazmenil származékok (éter lipidek)
2. szfingolipidek
  1. szfingofoszfolipidek (szfingomielinek)
  2. szfingoglikolipidek
3. viaszok és koleszterin észterek
Szterinek (szterolok) és származékaik
1. Koleszterin
2. Epesavak

II. Kis mennyiségben előforduló lipidek

Szteroid hormonok
Prosztaglandinok, leukotriének, tromboxánok
Zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K)
Zsíroldékony koenzimek
Szabályozó lipidek (DAG, PAF, PA)

Alternatív csoportosítások lehetségesek. Így a foszfatidilszármazékokat, a plazmanilés plazmenilszármazékokat és a szfingofoszfolipideket szokás foszfatidok vagy foszfolipidek néven egy csoportba sorolni, kiemelve ezzel azt, hogy az idetartozó poláros lipidek valamennyien tartalmaznak foszfátot. A foszfatidok vagy foszfolipidek mellett a szénhidráttartalmú lipidek kerülnek a glikolipidek csoportba. Számos lipid szerkezetében izoprénegységekből felépülő, de módosult poliprénlánc ismerhető fel, ezek a lipidek felfoghatók úgy is, mint terpénszármazékok (példa erre a zsíroldékony vitaminok és koenzimek csoportja, de a koleszterin is módosult terpén!).