Mandl József (szerk.)

Biokémia

Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek


4.1.2. A nukleozidok

A nukleozidok bázisokból és cukorból állnak, ennek alapján ribonukleozidokról és dezoxiribonukleozidokról beszélhetünk. A sejtek ezeket is alacsony koncentrációban tartalmazzák, és a nukleotidok hidrolízisének termékei. Az extracelluláris nukleozidokat a sejtek hasznosítják, nukleotidokká foszforilálják. Vízben jobban oldódnak, mint a megfelelő szabad bázisok, lúggal szemben a glikozidos kötés ellenálló. Savval szemben a purin nukleozidok érzékenyebbek, mint a pirimidin nukleozidok. A molekulában történő tájékozódás érdekében nem csak a bázisok atomjait számozzuk meg (4.2. ábra), hanem a ribóz atomjait is, amelyeket vesszővel különböztetünk meg a bázis atomjaitól (4.3. ábra). A nukleinsavakban előforduló nukleozidok neve: adenozin-dezoxiadenozin; guanozin-dezoxiguanozin; uridin – dezoxiuridin; citidin – dezoxicitidin; és timidin. Az utóbbi dezoxitimidint jelent, amely a DNS-ben fordul elő, kis mennyiségben a tRNS-ben ribo-timidin is előfordul. A nukleozidok nevét általában kisbetűvel írjuk, összefoglalva a 4.1. táblázatban láthatók.
 
4.1. táblázat. Bázisok, nukleozidok és nukleotidok
Bázis
Nukleozid
Nukleotid
Rövidítés
 
 
 
 
RNS
DNS
Adenin
Guanin Citozin
Timin
Uracil
Adenozin
Guanozin
Citidin
Timidin
Uridin
Adenilsav
Guanilsav
Citidilsav
Timidilsav
Uridilsav
AMP
GMP
CMP
UMP
dAMP dGMP dCMP dTMP
 

Biokémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 712 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/mandl-biokemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave