Mandl József (szerk.)

Biokémia

Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek


4.4. Az egyszálú nukleinsavak másodlagos szerkezete

Az élővilágban a DNS legnagyobb tömege a kettős hélix konformációban van jelen, míg az RNS leggyakrabban egyszálú formában fordul elő. Vírusokban és átmeneti állapotban a DNS is lehet egyszálú formában, az RNS pedig gyakran kétszálú molekulaként fejti ki funkcióját, tehát mindkét nukleinsav lehet mindkét formában. Mint azt korábban említettük, a dupla hélix stabilitását a komplementer szálak közt fennálló kétfajta kölcsönhatás biztosítja:
 
4.29. ábra. Egyszálú nukleinsav másodlagos szerkezete
 
  1. Az A-T és a G-C bázispárok közti hidrogénkötések
  2. Az egymás fölötti bázispárok közötti apoláros kölcsönhatások.
 
Az egy szálú polinukleotid láncok rövidebb szakaszokban létrehozhatnak a lentihez hasonló stabil, dupla szálú szerkezeteket.
Az RNS elsődlegesen egyszálú nukleinsav, primer szerkezete hasonló elvek alapján épül fel, mint a DNS, azaz a polinukleotid lánc 5’→3’ cukor-foszfát diészter kötésekkel van összekapcsolva, amelyben helyenként kialakuló bázispárosodások egyes szekvenciákat egy másik szekvenciához rögzíthetnek.
Azonos molekulában, ha egy adott bázisszekvenciát egy komplementer szekvencia követ, a lánc visszahajolhat, és egy antiparallel, kettős lánc alakulhat ki, amit „hajtű-nek” (hairpin) nevezünk. Ez a szerkezet egy dupla szálú helikális szakaszból, a törzsből, a melyet bázispárok tartanak össze, és egy egyszálú hurokból áll (4.29. ábra, 4.30. ábra).
Az egyszálú huroknak a nagysága változó lehet attól függően, hogy a komplementer bázisszekvenciák milyen távol vannak egymástól. A natív nukleinsavakban ezeknek a szerkezeteknek a vizsgálatára olyan nukleinsavbontó enzimeket (nukleáz) használnak, amelyek különbséget tesznek az egyszálú és dupla szálú nukleinsavak között. Ilyen szerkezetek előfordulhatnak a különféle RNS-fajtákban, és a DNS-ben is.

Biokémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 712 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/mandl-biokemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave