Mandl József (szerk.)

Biokémia

Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek

4.4.1. A fordított ismétlések szerepe a másodlagos szerkezetben

Az egyszálú nukleinsavakban, ha két egymással komplementer szekvencia fordul elő, ezek létrehozhatják a „hajtű” szerkezetet, mint ezt fent láttuk (4.29. ábra). Ha ilyen komplementer szekvenciák dsDNS-ben fordulnak elő és ezek a szekvenciák a két szálon ellentétes irányúak, „fordított ismétléseknek” nevezzük őket. Ezeket a ,,fordított ismétléseket”, ha a két szálon egyszerre fordulnak elö, „palindroma” szerkezetnek nevezzük. Ez tehát olyan nukleotidszekvencia, amely azonos irányból leolvasva a két szálon azonos bázissorrendet jelent. Palindroma szerkezet például a következő szekvencia:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1344bikaps_1028/#m1344bikaps_1028 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1344bikaps_1028/#m1344bikaps_1028)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1344bikaps_1028/#m1344bikaps_1028)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

amelyen, ha a leolvasás 5’-» 3’ irányú bármely szálon, a szekvencia mindig GGTACC. A palindromaszekvenciákat úgy jellemezhetjük, mint olyan helyek a DNS-ben, amelyekre a „kettős szimmetria” szerkezet a jellemző. Ha egy vonalat húzunk a szimmetriatengelybe, azt láthatjuk, hogy ugyanaz a szekvencia van jelen a tengely mindkét oldalán, ellentétes irányban. A DNS-t specifikus helyeken hasító enzimek az ún. restrikciós endonukleázok ilyen palindromaszekvenciákat ismernek fel és hasítanak. Ezek az enzimek tették lehetővé a DNS szekvencia meghatározást, a géntérképezést.

Az egyszálú és dupla szálú nukleinsavak másodlagos szerkezetének kialakításában a fordított ismétlések fontos szerepet játszanak. Egyszálú nukleinsavak esetében az ismétlések másolata komplementer, és a komplementer szekvenciák bázispárokat alkotva létrehozzák a hajtűszerkezetet (4.29. ábra).

Dupla szálú DNS esetében az egyik szálon elhelyezkedő komplementer szekvenciák csak akkor képeznek bázispárt, ha a két szál elválik egymástól. Az elvált szálakon hajtűszerkezet alakulhat ki, az egymással szemben elhelyezkedő hajtűk „keresztformát” hoznak létre (4.30. ábra). Az ilyen „kereszt” formájú DNS szerkezetek létrejöttéhez energiabefektetés szükséges, hiszen a két nukleinsav-szálat el kell választani előbb. Kísérleti körülmények között gyakran megfigyelhető ilyen, „kereszt” formájú DNS képződés.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1344bikaps_1032/#m1344bikaps_1032 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1344bikaps_1032/#m1344bikaps_1032)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1344bikaps_1032/#m1344bikaps_1032)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero