Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Az -AndÓ melléknévi igenévképző

Az -AndÓ képzős melléknévi igenevet tartalmazó szerkezetek az -Ó és a -(V)(t)t képzősökhöz hasonlóan kizárólag jelzői szerepűek lehetnek. A beszélők egy tekintélyes hányadának nyelvhasználatában, amelyet itt az egyes nyelvváltozatnak fogunk nevezni, a képző csak tranzitív (-hAt nélküli) tövekhez járul, passzív értelmű és utóidejűséget kifejező alakokat hoz létre, amelyek jelentése tipikusan hordozza a szükségesség szemantikai jegyét. Mivel a szükségesség mozzanata természetes módon csak olyan szituációkkal kapcsolható össze, amelyekben egy résztvevő tudatosan, szándékosan cselekszik, vagyis képes ellenőrzése alatt tartani a szituációt, az -AndÓ alapvetően csupán ágensi alanyú tranzitív igékhez járulhat termékenyen: (62a). A beszélők másik részének nyelvhasználatában, amelyre kettes nyelvváltozatként fogunk utalni, a képző a tranzitív töveken kívül a PAI igékhez is hozzákapcsolódhat. Ezt a használatbeli különbséget jelzi (62b)-ben a „%” szimbólum. Az ÁAI igékhez itt sem járulhat az -AndÓ: (62c).

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave