Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Analitikus folyamatok

A -ja/-i definitumjelölővel ellátott tárgyas igealakok szintén követik a toldalékokra megállapított szótagszerkezeti jellemzést. A mássalhangzóval kezdődő alak nem váltja ki a rövidülést, míg a magánhangzós alak igen (pl. morogja, ill. söpri). Ebben az esetben a toldalékok közötti választás a tő hangrendjétől függ, elölképzett tövek a magánhangzóval, hátulképzett alakok a mássalhangzóval kezdődő allomorfot választják ki. Azonban a fenti nemkiváltó toldalék (-ja) és a többi II. osztályú toldaléknak az a közös tulajdonsága, hogy igéknél—három kivétellel—mindegyik kitöltött CV szekvenciával kezdődik (l. (92)). Ez utóbbi magánhangzó (V3) képes a V2 tővégi üres magánhangzó-pozíciót alaposan kormányozni, így az nem jelenik meg, ennélfogva a tőbelseji magánhangzónak (V1) a már ismertetett okok miatt meg kell jelennie. Így az elemzés—a prozódiai egyszerűsödéstől eltekintve—a nem tővégmorféma múlt idővel ellátott alakok elemzésével párhuzamos (l. (87)).

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave