Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Nyelvpercepció a születés előtt

Az elme és az agy nyelvi specializációjának kutatásában az egyik legizgalmasabb kérdés a kezdeti állapot leírása. Bár e kérdés elméleti szempontból igen nagy jelentőségű, a ma rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel nem lehet rá egyszerűen válaszolni. A hallás ugyanis már a terhesség 24–28. hetétől működik, így a magzat már az anyaméhben tapasztalatot szerez anyanyelvéről. Ez két gyakorlati problémát is felvet. Egyrészt az anyaméhben a beszéd másként hangzik, mint normális körülmények között a levegőben. Azt tudjuk, hogy az anya szövetei alacsony frekvenciákat áteresztő szűrőként működnek, így a magzat leginkább a beszéd általános dallamát, prozódiáját érzékeli, az egyes szavakat, hangokat nem vagy csak kevésbé (Lecanuet–Granier-Deferre 1993). Mindezzel együtt az anyaméhben tapasztalt beszéd akusztikai tulajdonságai pontosan nem ismertek, így nem teljesen egyértelmű, amilyen információ áll a magzat rendelkezésére anyanyelvével kapcsolatban a születése előtt. Másrészt a magzat percepciós képességei sem jól ismertek. Bár viselkedéses (DeCasper et al. 1994; Kisilevsky et al. 2009; Lecanuet et al. 1992) és újabban képalkotó (Huotilainen et al. 2005) eljárások is léteznek a magzatok észlelési képességeinek vizsgálatára, ezek alkalmazása érthető praktikus okoknál fogva egyelőre viszonylag korlátozott. Annyi bizonyos, hogy a magzatok képesek a beszéd és más hangingerek bizonyos aspektusait megkülönböztetni, illetve azokat felismerni, megtanulni (DeCasper et al. 1994; Kisilevsky et al. 2003; 2009; Lecanuet et al. 1992).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave