Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


A relevanciaelmélet az irónia megértéséről

A relevenciaelmélet (Sperber–Wilson 1986; 1995), mint az jól ismert, átfogó kommunikációelmélet, így egyben jelentéselmélet és pragmatikaelmélet is. A szerzők, elsősorban Grice (1957; magyarul: 1997) szándékalapú jelentéselméletére építve, álláspontjukat a tisztán kódalkalmazáson alapuló jelentés-, nyelv- és kommunikációelméletekkel szemben fogalmazzák meg. Sperber és Wilson osztenzív-inferenciális modelljében minden (nyelvi vagy nem nyelvi) kommunikatív aktus egy osztenzív cselekvés eredménye. A kommunikátor mintegy „felmutat”, azaz a befogadó számára manifesztté tesz valamilyen információt, amely aztán a befogadó számára egyfajta evidenciaként szolgál. Mégpedig olyan evidenciaként, amelyből kiindulva, s más evidenciákat (így például a kontextuális információt) is figyelembe véve, a befogadó következtethet a kommunikátor (informatív) szándékára. Ezeket a következtetési folyamatokat pedig jelentős részben a relevancia vezérli – csakúgy, mint a kommunikátor oldaláról a kommunikatív aktus megtervezésének folyamatait. A befogadó szempontjából így akkor lesz sikeres az ő értelmezési aktusa, ha pontosan felismeri a kommunikátor (valódi) szándékát (szándékait). A kommunikátor szempontjából pedig akkor, ha az általa kommunikálni kívánt (informatív) szándékát ismeri fel a befogadó. A szorosabban vett nyelvi rendszer, amely Sperber és Wilson feltételezésében is kódszerűen működik, a létrehozott/feldolgozott kijelentések révén egy sajátos evidenciatípust tesz elérhetővé a nyelv birtoklóinak. A nyelvi jelentés így kettős természetűként tételeződik: a nyelvi kód által determinált mondatjelentésből (is) kiindulva a fent jelzett következtetési folyamatok juttatnak el bennünket a pragmatikailag és kommunikációs szempontból interpretált jelentésig, a beszélő/kommunikátor szándékainak megértéséig. A relevanciaelmélet jelentős figyelmet kapott nemcsak a nemzetközi kutatói közösségekben, de a hazaiakban is, ideértve mind az átfogó nyelvészeti, nyelvfilozófiai reflexiókat (pl. Kenesei 2003; Németh T. 2008a;b), mind a pszichológiát (pl. Kiss 1997a;b; 2005).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave