Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Költői hatások

Az optimális relevanciát néhány erős implikációval, sok gyenge implikációval, vagy az erős és gyenge implikációk bármilyen kombinációjával lehet elérni. Egy relevanciára törekvő beszélő implikálhat (vagyis előrebocsáthat és szándékában állhat közölni) néhány erős implikatatúrát, vagy a gyenge implikatúrák egy széles skáláját (amelyek lehetnek erős vagy gyenge implikációk). Sokféleképpen lehet relevanciát elérni, ezek a módszerek mind az átadott implikációk, mind az implikálás erőssége tekintetében különböznek. Itt különösen azzal az esettel foglalkozunk, ahol a relevanciát olyan gyenge implikatúrák egy széles skálája biztosítja, amelyek maguk is gyengén implikáltak. A beszélőnek – vagy írónak, mivel a relevancia elérésének e módszere különösen jól fejlett az irodalomban – jó oka van annak feltételezésére, hogy a nagyjából azonos tartalmú potenciális implikációk széles skálájából elég sok igaz, vagy valószínűleg igaz, habár nem tudja, hogy melyek ezek (ezért gyenge implikációk) és se nem tudja előrebocsátani, se nem foglalkozik különösebben azzal, hogy előrebocsássa, hogy melyiket fogja majd a közönség figyelembe venni és elfogadni. A mellett érveltünk, hogy a gyenge implikatúrák ilyen széles skálájával elért kognitív hatások költői hatásként azonosíthatók (Sperber–Wilson 1995, 4. fejezet, 6. rész; Pilkington 2000).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave