Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Építésrendészeti felügyelet és építésfelügyelet

A hatósági felügyelet keretében a hatóságokat megilleti a hatósági ellenőrzés joga, ellenőrizheti, hogy az építési, kivitelezési tevékenység, annak eredménye, illetőleg az építmény használata megfelel-e a jogszabályi és a hatósági előírásoknak. Ha a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést tapasztal, hatósági eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy gondoskodjék a jogszerű állapot helyreállításáról, hatósági intézkedést tehet, hatósági határozatban kötelezheti az építtetőt a jogsértés abbahagyására, a jogsértő állapot megszüntetésére. A hatósági felügyeletet gyakorló hatóságot megilleti az a jogosultság is, hogy intézkedjék a jogsértésért felelős személy, vagy szervezet felelősségre vonásáról, szankciót alkalmazhat, illetőleg más hatóságnál szankció alkalmazását kezdeményezheti. Az építési jog szabályainak érvényesítése körében a hatóságok kétféle jogcímen gyakorolnak felügyeletet. Az építésrendészeti felügyelet körében a hatóság az építkezés folyamatában ellenőrzi, hogy az építés, illetőleg az építmény használata megfelel-e a hatósági határozatokban (építési engedélyhez kötött tevékenységet engedély alapján, az engedélynek megfelelően végzik-e) és a jogszabályokban foglalt előírásoknak (az engedély alapján végzett, illetőleg engedélyhez nem kötött építési munkálatokat jogszerűen végzik-e). Az építésfelügyelet a kivitelezés jogszabályoknak és a minőségi követelményeknek való megfelelőséget ellenőrzi, e körbe sorolható a meglévő épületek jókarbantartásának ellenőrzése is. A felügyeleti jogosítványok gyakorlására mindig hivatalból (a miniszter által meghatározott ellenőrzési tervnek megfelelően, a hatóság saját elhatározása alapján, bejelentés alapján, vagy más hatóság megkeresésére) kerül sor.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave