A közlekedéssel kapcsolatos igazgatási kérdések igen korán, már az egyes államok, államszervezetek kialakulásának idején megjelentek. Egy állam működéséhez bizonyos alapvető feltételeknek teljesülniük kell. Ilyen feltétel, hogy az egyes termékek biztonságosan, és időben eljussanak a rendeltetési helyükre, amelyből példának okáért, a hadsereg ellátásának biztosítása történik. De ebből kiindulva ugyanilyen fontos feladat egy haderő mozgósításának, illetőleg egyik helyről a másikra való eljuttatásának garantálása. Gyakorlatilag egy haderő mobilizálhatósága meghatározta annak hatékonyságát. Az ókorban a II. Pun háborúban az egyik fontos tényező a hadi közlekedés volt. Addig, amíg a Hannibál által vezetett pun hadsereg csak lassan és óriási veszteségek árán tudott Róma közelébe eljutni, a Cornelius Scipio által vezetett római légiók gyorsan, szinte veszteség nélkül eljutottak Karthágó városába, amely végül is meghatározta a háború végkifejletét. A termékek áramlása nemcsak a hadsereg szempontjából fontos, hanem legalább annyira a lakosság ellátása szempontjából is. Ugyancsak az ókor történelmi időszakát említve igen fontos szerep jut az úgynevezett kereskedelmi utaknak is, mint például a Tiberius császár uralkodása idején kiépített borostyánútnak. Az utak jelentőségét bizonyítja az is, hogy városokat kötöttek össze, sőt, egyes települések kifejezetten ilyen utak mentén vagy azok csomópontjaiban alakultak ki. Hasonló jelentőséggel bírtak az utak az információáramlás szempontjából is. A kor technikai fejlettségének függvényében az információ továbbítása szóbeli és írásbeli úton, azon belül is leginkább levél formájában történt. Legendásan hatékonyan működött a Római Birodalom postaszolgálata, amely szervesen összefüggött a jól kiépült úthálózattal, gyakorlatilag annak függvényében fejlődhetett ki. A közlekedés természetesen nem csak a szárazföldön zajlott, legalább ilyen jelentőséggel bírt a vízi közlekedés is. Nem véletlen, hogy a legélénkebb kereskedelmi élet a korban a Földközi-tenger és melléktengerei térségében zajlott. Ennek okaként az olcsó vízi szállítás mellett a viszonylag biztonságos és gyors közlekedés nevezhető meg. A közlekedés az árucsere viszonyainak fejlődésével összhangban, az ókortól kezdve egyre nagyobb jelentőséggel bírt, a gazdasági viszonyok fejlődésével a közlekedés szerepe is arányosan felértékelődött. Gyakorlatilag a történelem egyik legnagyobb jelentőséggel bíró eseménysorozatának, a nagy földrajzi felfedezéseknek is az egyik kiváltó oka az új, biztonságos útvonalak keresése volt. A Török Birodalom terjeszkedésének egyik célja az ún. levantei kereskedelmi utak feletti ellenőrzés megszerzésére irányult. Nyugat-Európa számára nem maradt más lehetőség, mint új utak keresése, amely eredményeként a tengeri kereskedelmi forgalom és a tengeri hajózási útvonalak teljesen átrendeződtek, a tengeri közlekedés világszintűvé vált. A technikai fejlettségi szint azonban egészen a 19. századig csak a közúti, valamint a vízi közlekedést tette lehetővé. A 19. század azonban ezen a téren is jelentős változást hozott, létrejött ugyanis a kötöttpályás szárazföldi közlekedés: a vasút. A vasút jelentőségét az a tulajdonsága adta, hogy a legnagyobb mennyiségű termék szállítását volt képes megoldani, a legolcsóbb és legbiztonságosabb módon. A közlekedés fejlődése a vasút kialakulásával azonban nem torpant meg, hiszen amellett, hogy a közúti, vízi, valamint vasúti közlekedés folyamatos fejlődésen ment keresztül, a kísérletek egy régen áhított közlekedési módszer, a légi közlekedés megvalósítására is irányultak. Az eredmények nem is várattak sokáig magukra, hiszen a 20. század elején tett első kísérletek, illetve az azt követő további folyamatos kísérletek eredményeként a század közepére létrejön a föld egészét behálózó légiközlekedési hálózat. Ezáltal kialakul a mai négy szegmensből álló közlekedési rendszer, amely a közúti, vízi, vasúti, valamint a légi közlekedést foglalja magában. Ez igazgatási szempontból is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen egy állam által végzett igazgatási tevékenység mindig területspecifikus. Általában elmondható, hogy önálló igazgatási területként a közlekedésre, mint egy egységes egészre tekinthetünk. Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy a közlekedés az előzőekben bemutatottaknak megfelelően differenciált terület, amelyben az egyes közlekedési ágazatok külön-külön is meghatározó jelentőségűek, és valamennyi ág igazgatási szempontból is meghatározó sajátosságokkal bír. Ennek megfelelően a következőkben az egyes közlekedési ágazatok, illetve azok igazgatása külön kerül ismertetésre.