MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


A közlekedés kialakulásának rövid története

A közlekedéssel kapcsolatos igazgatási kérdések igen korán, már az egyes államok, államszervezetek kialakulásának idején megjelentek. Egy állam működéséhez bizonyos alapvető feltételeknek teljesülniük kell. Ilyen feltétel, hogy az egyes termékek biztonságosan, és időben eljussanak a rendeltetési helyükre, amelyből példának okáért, a hadsereg ellátásának biztosítása történik. De ebből kiindulva ugyanilyen fontos feladat egy haderő mozgósításának, illetőleg egyik helyről a másikra való eljuttatásának garantálása. Gyakorlatilag egy haderő mobilizálhatósága meghatározta annak hatékonyságát. Az ókorban a II. Pun háborúban az egyik fontos tényező a hadi közlekedés volt. Addig, amíg a Hannibál által vezetett pun hadsereg csak lassan és óriási veszteségek árán tudott Róma közelébe eljutni, a Cornelius Scipio által vezetett római légiók gyorsan, szinte veszteség nélkül eljutottak Karthágó városába, amely végül is meghatározta a háború végkifejletét. A termékek áramlása nemcsak a hadsereg szempontjából fontos, hanem legalább annyira a lakosság ellátása szempontjából is. Ugyancsak az ókor történelmi időszakát említve igen fontos szerep jut az úgynevezett kereskedelmi utaknak is, mint például a Tiberius császár uralkodása idején kiépített borostyánútnak. Az utak jelentőségét bizonyítja az is, hogy városokat kötöttek össze, sőt, egyes települések kifejezetten ilyen utak mentén vagy azok csomópontjaiban alakultak ki. Hasonló jelentőséggel bírtak az utak az információáramlás szempontjából is. A kor technikai fejlettségének függvényében az információ továbbítása szóbeli és írásbeli úton, azon belül is leginkább levél formájában történt. Legendásan hatékonyan működött a Római Birodalom postaszolgálata, amely szervesen összefüggött a jól kiépült úthálózattal, gyakorlatilag annak függvényében fejlődhetett ki. A közlekedés természetesen nem csak a szárazföldön zajlott, legalább ilyen jelentőséggel bírt a vízi közlekedés is. Nem véletlen, hogy a legélénkebb kereskedelmi élet a korban a Földközi-tenger és melléktengerei térségében zajlott. Ennek okaként az olcsó vízi szállítás mellett a viszonylag biztonságos és gyors közlekedés nevezhető meg. A közlekedés az árucsere viszonyainak fejlődésével összhangban, az ókortól kezdve egyre nagyobb jelentőséggel bírt, a gazdasági viszonyok fejlődésével a közlekedés szerepe is arányosan felértékelődött. Gyakorlatilag a történelem egyik legnagyobb jelentőséggel bíró eseménysorozatának, a nagy földrajzi felfedezéseknek is az egyik kiváltó oka az új, biztonságos útvonalak keresése volt. A Török Birodalom terjeszkedésének egyik célja az ún. levantei kereskedelmi utak feletti ellenőrzés megszerzésére irányult. Nyugat-Európa számára nem maradt más lehetőség, mint új utak keresése, amely eredményeként a tengeri kereskedelmi forgalom és a tengeri hajózási útvonalak teljesen átrendeződtek, a tengeri közlekedés világszintűvé vált. A technikai fejlettségi szint azonban egészen a 19. századig csak a közúti, valamint a vízi közlekedést tette lehetővé. A 19. század azonban ezen a téren is jelentős változást hozott, létrejött ugyanis a kötöttpályás szárazföldi közlekedés: a vasút. A vasút jelentőségét az a tulajdonsága adta, hogy a legnagyobb mennyiségű termék szállítását volt képes megoldani, a legolcsóbb és legbiztonságosabb módon. A közlekedés fejlődése a vasút kialakulásával azonban nem torpant meg, hiszen amellett, hogy a közúti, vízi, valamint vasúti közlekedés folyamatos fejlődésen ment keresztül, a kísérletek egy régen áhított közlekedési módszer, a légi közlekedés megvalósítására is irányultak. Az eredmények nem is várattak sokáig magukra, hiszen a 20. század elején tett első kísérletek, illetve az azt követő további folyamatos kísérletek eredményeként a század közepére létrejön a föld egészét behálózó légiközlekedési hálózat. Ezáltal kialakul a mai négy szegmensből álló közlekedési rendszer, amely a közúti, vízi, vasúti, valamint a légi közlekedést foglalja magában. Ez igazgatási szempontból is meghatározó jelentőséggel bír, hiszen egy állam által végzett igazgatási tevékenység mindig területspecifikus. Általában elmondható, hogy önálló igazgatási területként a közlekedésre, mint egy egységes egészre tekinthetünk. Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy a közlekedés az előzőekben bemutatottaknak megfelelően differenciált terület, amelyben az egyes közlekedési ágazatok külön-külön is meghatározó jelentőségűek, és valamennyi ág igazgatási szempontból is meghatározó sajátosságokkal bír. Ennek megfelelően a következőkben az egyes közlekedési ágazatok, illetve azok igazgatása külön kerül ismertetésre.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave