Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


A közúti közlekedés igazgatása

A közúti közlekedés a közlekedés ágazatai közül a legrégebbi múltra tekint vissza, hiszen az állatok igénybevételével megvalósított közlekedés, valamint a kerék feltalálása önmagában már elegendő technikai fejlettséget jelentett ahhoz, hogy közúti közlekedésről beszélhessünk. A közlekedéssel kapcsolatosan azonban hamarosan bizonyos kívánalmak merültek fel. A közlekedés révén ugyanis a cél egy termék, vagy emberek – gyakran, mint az információ hordozói − egyik pontból a másikba való eljuttatása volt ugyanúgy, mint jelenleg is. Ezzel kapcsolatosan az egyik fő feladat az utak biztonságának megteremtésében jelentkezett. Olyan utakra volt szükség, amelyek a lehetőségek szerint a legkisebb mértékben vannak kitéve a természeti és egyéb hatásoknak. Ha egy útvonal például egy kisebb patakot vagy folyót keresztezett, akár egy kisebb áradás is ellehetetlenítette a közlekedést, hasonló hatást eredményezhetett egy hóesés, ha egy hágón keresztül vezetett az útvonal, hosszú időre lehetetlenné téve a közlekedést. Hasonlóan fontos szempont a lakott területek összekötése, amelynek nem csak az volt a szerepe, hogy az esetleges árucsere megvalósuljon, hanem legalább ennyire fontos szerepet játszott a közlekedés biztonsága szempontjából. A lakott települések egyrészt biztonságos pihenőként szolgálhattak, másrészt a kifogyóban lévő készletek feltöltésében is meghatározó szerepük volt. Önmagában azonban nem elegendő, ha az utakon a közlekedés biztonságosan és ennek eredményeként kiszámíthatóan zajlik, szükséges egy olyan úthálózat kiépítése, azaz a közlekedés infrastrukturális fejlesztése is, amely megfelelő szinten biztosítja az egyes térségek közötti kapcsolatot.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave