Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


A bányajogi szabályozás jellemzői és főbb elvei

A bányajogi szabályozás alapját több törvény, és számos kormány-, illetve miniszteri rendelet képezi, meglehetősen összetett rendszerben. Épp ezért szükséges a szabályozás főbb elveinek ismertetése, melyek révén a szabályozás megértése egyszerűbbé válik s melyek egyúttal érdemben befolyásolják a bányászati igazgatás tevékenységét, materiális (tartalmi) szempontból. Elvi szinten, a mai napig érvényes a bányajog fogalmának Sipos Árpád-féle meghatározása, mely értelmében a bányajog azon szabályok összessége, melyek a bányászattal foglalkozó személyek egymáshoz, az államhoz és annak többi polgárához való viszonyait meghatározzák. 220 Ez a fogalmi meghatározás főbb vonalaiban magán viseli a közigazgatási jog fogalmának általános jegyeit, mely értelmében „a közigazgatási jog azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek […] a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat […] szabályozzák.”221 Egyidejűleg igaz azonban az is, hogy a mai jogtudomány jellemzően további általános tulajdonságokkal, megkülönböztető jegyekkel ruházza fel a közigazgatási jogot, elkülönítve azt más közjogi ágazatoktól. Így „a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat” fordulat úgy értelmezendő, mint „a társadalom tagjai és szervezetei magatartásának befolyásolására állami közhatalom (impérium) birtokában nagyrészt jogalkalmazás (jogérvényesítés) útján végzett szervezést, döntés-előkészítést, döntést és végrehajtást”,222 és a „szabályozzák” fordulat pedig úgy, hogy a közigazgatási szervek gyakran normatív közigazgatási aktusokkal is beavatkoznak a társadalmi viszonyokba, nem csupán jogalkalmazás útján történő jogérvényesüléssel.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave