A hatodik osztályos kísérleti személyek egy része az előzőekben ismertetett tesztek mellett egy könnyített szövegértési feladatban is részt vett, melynek keretén belül az eredetileg a harmadikos korosztálynak lejátszott beszédanyagot hallgatták meg, és válaszoltak az ahhoz kapcsolódó megértést ellenőrző kérdésekre. Mivel a harmadikosok beszédanyaga tartalmi, szintaktikai, lexikális és terjedelmi szempontból is egyszerűbb, rövidebb volt, mint a hatodikosoknak szánt anyag, a hatodikosok stabilabbnak, magasabb szintűnek feltételezett nyelvi és szövegértési kompetenciáihoz viszonyítva ezt a hallás utáni szövegértési feladatot könnyített szövegértésnek nevezem. Ebben a tesztben a kísérleti személyek az eredeti teszt során meghallgatott szöveg típusával megegyező típusú szöveget hallgattak, tehát mindkét feladatban nem manipulált, illetve grammatikailag vagy szemantikailag manipulált szöveget.

 

A szövegértési feladatban produkált eredmények bemutatásánál (lásd. 4. ábra) láthattuk, hogy a harmadikosok mindhárom szövegtípus esetében jelentősen magasabb teljesítményt nyújtottak a hatodikosoknál (a legkisebb különbég 20% körüli volt, míg a legnagyobb csaknem 35% a szövegtípusok között). A könnyített szövegértési feladatban elhangzó beszédanyagot a hatodikosok ennél jelentősen pontosabban értették meg, a két korcsoport között az előzőekben kirajzolódó tendenciát részben meg is fordítva. A nem manipulált szöveg esetében a hatodikosok 64,5%-ban válaszoltak helyesen, tehát több mint 12%-kal nagyobb arányban, mint a harmadikosok. Szintén meghatározó teljesítménynövekedést adatoltam a grammatikailag manipulált szöveg megértésében, ahol a hatodikosok 40,7%-ban adtak helyes választ, míg a harmadikosok csupán 31,4%-ban, tehát közel 10%-kal kevesebb helyes megoldást adtak meg. Bár a szemantikailag manipulált szövegek esetében is növekedett az idősebbek teljesítményaránya, tehát közeledett a két korcsoport teljesítménye, a tendencia nem fordult meg: a hatodikosok 33,1%-ot értek el, míg a harmadikosok 54,7%-ot, tehát valamivel több, mint 20%-kal bizonyult pontosabbnak a szövegértésük. A legnagyobb különbség ezen összehasonlításban így a szemantikailag manipulált szövegnél figyelhető meg, ezt követi a nem manipulált szöveg, míg a legkisebb eltérés a grammatikailag manipulált szövegnél látható. A nem manipulált szöveget meghallgató hatodikos kísérleti személyek mintegy 24%-kal teljesítettek jobban a grammatikailag manipulált szöveget meghallgató hatodikosoknál, míg ez utóbbi csoport kisebb mértékben, 7,6%-kal nyújtott magasabb teljesítményt a szemantikailag manipulált szöveget meghallgatóknál. A legmagasabb és a legalacsonyabb teljesítményt nyújtó csoportok közötti különbség ennek megfelelően 31,4%-ra esett.

 

A hatodikosok eredeti és könnyített feladatmegoldásaiból, illetve a harmadikosok eredményeiből származó adatok összevetése rámutat, hogy a különböző típusú manipulációk, illetve a manipulációk hiánya a kísérleti személyek teljesítményére többé-kevésbé hasonlóan hatott. A nem manipulált és a grammatikailag manipulált szövegek megértése közötti különbség a legnagyobb (a harmadikosoknál 20% körüli, a hatodikosok saját szövegértési feladatában 10% körüli, de ez a nem manipulált szövegben nyújtott teljesítmény több mint felét jelenti, míg a hatodikosok könnyített feladatában szintén nagy, 25% körüli). A szemantikai manipuláció a harmadikosoknál és a hatodikosok saját szövegének meghallgatásánál egyaránt nem befolyásolta szignifikánsan az eredményt a nem manipulált szöveghez viszonyítva, amellyel a teljesítmények hozzávetőleg azonosak. A mintába kizárólag a hatodikosok könnyített feladatmegoldás során, a szemantikailag manipulált szövegek megértésében nyújtott teljesítménye nem illeszkedik, mivel e tekintetben a szemantikai manipulációk szignifikánsan rontottak a szövegértési teljesítményen a nem manipulált szöveg megértéséhez képest (szemben az erre a szövegtípusra vonatkozó többi eredménnyel).