Newton almája podcast 6. rész: Kokas Károly

2022. 02. 01.

FacebookXPinterestLinkedIn

Valójában még mindig az okozza a legnagyobb örömömet, amikor könyvet vehetek a kezembe – mondja Kokas Károly, aki számára a könyvtár nem kizárólag könyvek összessége, hanem sokkal inkább egy tudástemplom. Milyen egy modern könyvtár? Hogyan alakítja a digitalizáció még fontosabb szellemi központokká a könyvtárakat? Jöhet-e a csapból az információ, mint egy közműnél, és lehet-e értékesebb a hozzáférés, mint a tulajdonlás? Erről beszélt a Newton almája című MeRSZ podcast 6. részében.

Kicsoda Kokas Károly?

A magyar könyvtárügy egyik kiemelkedő személyisége. A Magyar Elektronikus Könyvtár, majd az elektronikus információszolgáltatás egyik megálmodója és létrehozója. Az új szegedi egyetemi könyvtári terek kialakításának az 1990-es évek végétől aktív részese, de részt vett az Országgyűlési Könyvtár átalakításában, korszerűsítésében is.

Magyar-történelem szakon végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd könyvtári szakinformatikusi végzettséget is szerzett. 1985-ben doktorált régi magyar irodalomból és irodalomelméletből. 1983 óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában. Jelenleg az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának informatikai főigazgató-helyettese, címzetes egyetemi docens.

Hasznos linkek

Kokas Károly szakmai önéletrajza a könyvtár honlapján.

Könyvei a MeRSZ-en:

A beszélgetésben említett témák, fogalmak

Említett helyek/intézmények/szerkesztőségek

Említett személyek

Kivonatos tartalom időkóddal

00:01   Bevezető

01:01   A könyvtáros szakmában is fontos a jó példák keresése. Különösen izgalmas volt ebből a szempontból a 90-es évek időszaka, amikor ez a terület hatalmas fejlődés előtt állt az új technológiák térhódítása miatt. Rengeteg tanulmányút szerveződött, mert látható volt, hogy a digitalizáció miatt egészen új könyvtármodellek jönnek létre. Ennek köszönhetően pont a szegedi könyvtár megépítésekor már igen komoly tapasztalattal és kapcsolati hálóval bírtak a helyi szakemberek, ami nagyban segítette egy rendkívül korszerű, jól használható és igényes könyvtár létrejöttét.

05:45   A pályakezdő Kokas Károly számára még elképzelhetetlen lett volna, hogy ennyi számítógép működjön egy könyvtárban, vagy hogy mobileszköz segítségével találjon meg valaki egy könyvet a polcokon. A tér és az ott fellelhető könyvek mennyisége ugyanilyen szokatlan lett volna neki: akkor 35 ezer könyvvel volt dolga, most pedig 450 ezerről van szó.

08:13   Kokas Károly nem titkolja, hogy kihívást jelent számára az egyetemi képzés rendszerének megváltozása és ennek következményei. Például a hallgatói állomány jelentős bővülése és az ebből fakadó színvonalcsökkenés. Régen csak a legjobb tanulók kerülhettek be az egyetemre, ma már ez nem így van. Jónak tartja, hogy a felsőoktatásban részesülők aránya sokkal nagyobb lett, és nem csak az elit kultúrában van felsőoktatásban képzett ember. Ez a nyitottság ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy az egyetemen és így a könyvtárban is tömegigényeket kell kiszolgálni. A könyvtári bevezetés című előadást például nem lehet már ugyanúgy megtartani, hiszen jóval szélesebb merítésű a hallgatóság tudása.

10:55   A létszám növekedésének persze vannak pozitív hatásai is, hiszen így jóval többen kerülnek a könyvtár közelébe, és jóval több időt is töltenek ott. Magyarországon a könyvtári szocializáció még mindig nem érte el a nyugati szintet, ahol az átlaghallgató úgy képzeli, hogy a könyvtárban éli az életét, és onnan megy el tanulni. A magyar hallgatók sokasága ezzel szemben bejár a könyvtárba kölcsönözni, és hazacipeli magával a könyveket, jellemző módon azokat is, amiből csupán tíz oldalt kell elolvasni. Egy külföldi hallgató sosem tenné ezt. Sőt, ők annyira ott élnek a könyvtárban, hogy sokszor a holmijukat is ott hagyják, amikor épp órára kell menniük. Ők dolgozószobaként tekintenek a könyvtárra.

15:51   Az internet és annak elterjedése lényegében egy sokk volt a könyvtárak számára, amelyek több ezer éven át lényegében igen hasonlóan működtek. Még a kézírásos kódex korszakról a nyomtatott könyvekre való átállás sem rendítette meg, és ilyen fokon nem is változtatta meg annyira a könyvtárat, mint az internet.

18:15   Ráadásul nemcsak egy változásról van szó, arról, hogy számítógépes hálózat érte el a könyvtárat, hanem ezzel párhuzamosan történt egy másik, ezzel összekapcsolódó dolog, ez pedig a digitalizáció. Régen a könyvtár a kincsek háza volt. Az ember azért ment el egy könyvtárba, mert annak a gyűjteményét egyedileg, csak arra a könyvtárra jellemzően, több száz év alatt állították össze. Ehhez képest rendkívül nagy volt az a változás, amikor ezek a könyvtárak a könyvvagyonuknak egy jelentős részét, vagy akár az egészét elkezdték digitalizálni és ezáltal virtuális példányszámban létrehozni. Emellé még bejött a hálózat révén az is, hogy ezeket a digitális állományokat bárki bárhonnan elérheti. Amihez régen több száz év kellett, azt akár most 2-3 éven belül létre lehet hozni. Régen bizonyos könyvekhez – például a Corvinákhoz – szinte lehetetlen volt hozzáférni, most pedig ez a digitalizációnak köszönhetően akár bárhol, bármikor megoldható. Ez a mindenhol jelenvalóság és a kincsnek – az egyediségnek – a megszűnése új perspektívába helyezte a könyvtárakat, és le is rombolt egy csomó mítoszt.

22:52   Az egyetemi és a közkönyvtárak között jelentős a különbség, főleg abban, mihez lehet ott hozzáférni. A közkönyvtárakba betérők mást akarnak és máshogy. Ott sokkal inkább jellemző, hogy ténylegesen kézbe akarják fogni a könyvet, és az is fontos, hogy beszélhessenek a könyvtárossal. Van tehát egy ilyen emberi oldala is a könyvtáraknak, ezzel is számolni kell. A közkönyvtárban erre a funkcióra – a közösségi kapcsolódásra a könyvtároshoz, az emberi beszédhez, meg az emberi találkozásokra – mindig lesz igény.

27:50   Kokas Károly könyvében ír arról, hogy a könyvtár erejét ma az adja, hogy az olvasás, a tudomány, az ismeretszerzés helyenként igen komplex kiszolgálásra képes. Óriási áttörést jelentettek ebben azok az eszközök is, amelyek a tömeges digitalizálást is lehetővé tették. Az oldalak beszkennelése ugyanis még csak a folyamat kezdete, az így létrejövő anyagot még fel kell dolgozni, olvasható és értelmezhető szövegekké alakítani és visszakereshetővé kell tenni. Ma már ez a folyamat a gépeknek és a programoknak köszönhetően minimális emberi közreműködést igényel, és rendkívül felgyorsult.

34:24   A ma keletkező tartalmak esetében jelentős könnyebbség, hogy már azok is javarészt digitálisan keletkeznek. Az elmúlt 20-30 évben már a könyvkiadástól kezdve az újságokig minden elektronikusan készül, ezáltal tulajdonképpen azonnal hozzá is lehet a tartalmaikhoz jutni, sőt a tudomány világában egyre gyakoribb, hogy papír alapon az egyes szakfolyóiratok már nem is jelennek meg egyáltalán. Amikor Kokas Károly kezdő könyvtáros volt, akkor a Szegedi Egyetemi Könyvtár körülbelül 1500 napilapra, folyóiratra és hetilapra fizetett elő. Ez akkor egy egész jelentős mennyiség volt. Ma az összes periodikum, adatbázis és egyéb előfizetett, digitálisan hozzáférhető anyag megközelíti a 100 ezret.

37:01   Jó könyvtárat létrehozni régen inkább idő volt, ma pedig már szinte csak pénzkérdés. Az internetes tartalmakhoz való hozzáférésnek ugyanis kőkemény piaca van. Nem véletlen, hogy az országok egyetemei nem egyenként, hanem nemzeti konzorciumban fizetnek elő számos tartalomra, mert egyszerűen olcsóbb úgy megvenni. Ez Magyarországnak évente körülbelül 4 milliárd forintjába kerül. Könnyen előfordulhat, hogy például egy elismert agysebészeti folyóirat előfizetési ára egy évben többe kerül, mint a bölcsészkarnak előfizetett összes folyóirat együttvéve.

40:31   A mai olvasók már nagyon nehezen fogadják el, hogy bizonyos tartalmak csak a könyvtárban elérhetőek. Ezért a könyvtárak alkalmaznak olyan speciális technikai megoldásokat, amellyel a beiratkozott olvasók máshol is hozzáférnek az anyagokhoz. Természetesen ezt el is kell fogadtatni a piaci szereplőkkel, mert nyilván ők védeni akarják az értékes tartalmukat.

43:30   Kokas Károly szerint ma már akár előny is lehet, hogy a könyvtárat nemcsak a könyvekkel azonosítják. Az egyetemi könyvtárak ma már inkább tanulmányi központok. Sajátos közösségi terek is, mert a könyvtárak mostanra az egyetemeken kulturális találkozóhelyként is funkcionálnak. Szegeden a hallgatók egyenesen kultúrplázának hívják a Tanulmányi Információs Központot, csak itt nem boltok vannak, hanem kulturális intézmények.

46:14   A közkönyvtárak az otthonon és a munkahelyen kívüli, úgynevezett harmadik térré váltak. Olyan multifunkcionális hellyé, ahol jó lenni, időt tölteni, másokkal kapcsolódni. A jó közkönyvtár figyeli az igényeket, és igyekszik az embereknek közösségileg segíteni. Például segít idősebbeknek megtanulni, hogyan kell az interneten ügyeket intézni, vagy hogy egyáltalán hogyan igazodjunk el az online világban.

50:32   Kokas Károly munkája ma a könyvtárban menedzser jellegű. 130 munkatársuk van, naponta több ezer olvasó érkezik a könyvtárba, ahol van tíz osztály, vannak csoportok – az egész úgy működik szinte, mint egy vállalat. Főigazgatóhelyettesként neki ugyanolyan típusú feladatai vannak, mint bármely más vállalati vezetőnek, rengeteg problémát meg kell oldani. Amikor elfárad, és van egy kis ideje, akkor úgy pihen, hogy keres magának egy helyet az olvasóteremben, és azt a negyedórát, amikor egy kicsit lazíthat, azt a könyvek között tölti. Még mindig az okozza számára a legnagyobb örömömet, amikor könyvet vehet a kezébe.

52:50   Kokas Károly örömmel emlékszik vissza arra, amikor nagyon-nagyon régen, még az internet elterjedése előtt egy igen egyszerű kis modem segítségével be tudott jelentkezni a Grazi Egyetemi Könyvtárba. Akkor volt olyan érzése, hogy ez fantasztikus dolog, ami meg fogja változtatni a világot. A következő gondolata az volt, hogy nem nyugszik addig, amíg az ő könyvtáruk katalógusát Grazból meg nem tudják ugyanígy megnézni, és alig telt el két-három év, és Kalmár Lászlónak köszönhetően eljutottak ebbe az állapotba.

Kategória:Podcast
Címke:Podcast

Kivonat
fullscreenclose
printsave