Lente Gábornak szinte minden gondolata a kémia körül forog. Hogyan lehet a kémiát megszerettetni a középiskolában, és hogyan lehet az egyetemen fenntartani ezt az érdeklődést? Miért érdekes számára a kémia? Mit mesélnek számára a molekulák, és egyáltalán, hogy jön Verne Gyula vagy a filmek Alienje a vegyészethez? Kiderül mindez a MeRSZ podcast negyedik adásából.

Kicsoda Lente Gábor?

Vegyész, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a matematikai kémia szakterületének nemzetközileg is ismert kutatója. Fő kutatási területei a matematikai reakciókinetika és a sztochasztikus kinetika alkalmazásai.

1997-ben kémiából angol-magyar fordítói diplomát, valamint okleveles vegyész végzettséget szerzett. 2001-ben PhD, majd 2013-ban doktori fokozatot ért el.

2001-2018 között a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén oktatott, ahol 2004-ben lett adjunktus, 2010-ben egyetemi docens, 2015-ben pedig egyetemi tanár. 2018 óta a Pécsi Tudományegyetem Általános és Fizikai Kémia Tanszékén egyetemi tanár.

Számos ösztöndíjban és szakmai elismerésben részesült eddigi pályafutása alatt. A Magyar Kémikusok Egyesülete kiemelkedő szolgálatáért csaknem tucatnyi alkalommal kapott kitüntetést. A hallgatói kutatóképzésben nyújtott teljesítményét 2013-ban Mestertanár díjjal, tudományos ismeretterjesztő írói munkáját 2017-ben Hevesi Endre-díjjal jutalmazták.

Publikációs listája

Hasznos linkek

Könyvei a MeRSZ-en:

Ezeregynél is több molekula meséi

Lente Gábor műve egyéni, kivételesen személyes stílusban, képletek és ábrák használata nélkül, pusztán a szavak erejére támaszkodva vezeti be az olvasót a molekulák tudományába. A magyar versidézetek köré szervezett fejezetek azokat az alapvető összefüggéseket és fogalmakat tekintik át, amelyek a vegyészmérnökök, bányászok, kohászok, gyógyszerészek, anyagtudósok és bűnügyi helyszínelők szakmai gondolkodását az utóbbi két évszázadban meghatározták. A kötet rávilágít arra is, hogyan lehet a mozifilmekből származó emlékeinket a természet jelenségeinek megértése során hasznosítani.

Száz kémiai mítosz Tévhitek, félreértések, magyarázatok

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója ebben a kötetben arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbál a sok-sok tévhitünk közül száz olyannal szembesíteni bennünket, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismereteink hiányosságaihoz. Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a természetes anyagok csak jók és egészségesek lehetnek? Mi a veszélyesebb: az ismert mellékhatású gyógyszerek vagy az ismeretlen hatású “csodaszerek” szedése? Valóban a “bio”-é a jövő az élelmiszerek és az üzemanyagok terén? Ilyen és ehhez hasonló kérdések húzódnak meg a tudományos igényesség és az olvasmányosság határán egyensúlyozó írások mögött.

Egyéb könyvei:

Vízilónaptej és más történetek kémiából

Lente Gábor kötetéből kiderül, hogy mely jelentős politikusok, lázadók, zeneszerzők voltak középszerű vagy tudományosan eredményes kémikusok. Sőt, az első tudományos konferenciáról is olvashatunk. Jóllehet, a megértéshez itt-ott a matematika, a fizika, a kémia eszköztárával is rendelkeznünk kell, valójában azonban a természettudós különleges szemléletét ismerjük meg ebből a válogatásból.

Online előadásai

Említett témák, fogalmak

Említett személyek

Egyéb fontos említések

Kivonatos tartalom időkóddal

0:00 Bevezető

1:28 Lente Gábornak nincs jellegzetes szokása a könyvírás során. A jegyzetei általában a fejében vannak, de ha valaminek tényleg utána szeretne nézni, akkor azt az interneten ellenőrzi.

2:13 Az Ezeregynél is több molekula meséi című kötet egy olyan sorozat részeként jelent meg, amely abban segít, hogyha valaki szeretne betekinteni egy tudományterületre, akkor kedvét lelje benne, vagy akár a kapcsolódást is megtalálja hozzá. Lente Gábor ezért ebben a könyvben egy nagyon speciális dolgot valósított meg. Képletek és ábrák nélkül írta meg a kötetet, és csak a nyelvi eszközökkel próbált meg bevezetni olyan információkat, amik egyébként a kémiában fontosak, és nem így tanítják, vagy nem is tanítják az iskolában őket. Így olyan szokatlan témák is szóba kerültek benne mint például az aranybányászat, a gyógyszerek árazása, vagy a világ leghosszabban a lélegzetét magában tartó férfija.

4:20 Lente Gábor a könyvet viszonylag rövid idő alatt megírta, de hozzá az anyaggyűjtés egész életén át tartott. 2004 óta tervezett ugyanis olyan egyetemi kurzust, ami kémiáról szól, de nem kémikus, még csak nem is feltétlenül természettudományos hallgatóknak szánta. Ennek a kapcsán azóta gyűjtögetett ilyen anyagokat, ami a nem szakemberek számára is érdekes lehet. Ebben a tervezett kurzusban volt 16-18 előkészített előadás, ezek egy részéből lettek a könyvfejezetek.

6:18 A kémiai jelenségek megfigyelésénél sokszor előfordult, hogy eredetileg más volt a cél, de végül kémiai dolgok magyarázatára is nagyon-nagyon jól fel lehet használni. A kémiai átalakítások olyan régiek, olyan régóta végeznek az emberek erre vonatkozó megfigyeléseket, hogy azt akkor még tudománynak sem lehetett nevezni. Jó példa erre sok másik mellett az egyiptomi szappangyártás vagy a borkészítés. Nagyon sok mindenben meg lehet látni a kémiát, amit eredetileg nem emiatt vizsgáltak.

7:24 Lente Gábor célja tudományos ismereteket átadni olyan embereknek, akik ezt az iskolapadban ülve nem feltétlenül élvezték. Szerinte még mindig általános a kémia- vagy a fizikaoktatásban az a szemlélet, mintha a jövendőbeli kistudósokhoz kellene beszélni. Tehát meg kell alapozni az alapvető információkat, és viszonylag kevés idő, energia, szándék jut arra, hogy az érdekességét megmutassák a kémiának. Pedig éppen az érdekességeken keresztül lehetne jobban bevezetni az alapösszefüggéseket.

8:20 Lente Gábor akkor szeretett bele a kémiába, amikor Verne Gyula Rejtelmes sziget című regényét olvasta tizenegy évesen. A másik pedig, hogy a szülei orvosok voltak, és nekik volt egy Általános és szervetlen kémia című, nagyon régi könyvük, amit sokat lapozgatott. Nem csoda, hogy az általános iskolában már akkor kémia szakkörös volt, amikor még kémia tantárgya sem volt.

9:10 Lente Gábor iskolásként soha nem voltam aktív, de az iskolai eredményei mindig nagyon-nagyon jók voltak. Például a kémia tanulmányi versenyeken mind a 6 évben ott volt az országos legjobbak között. Ilyen szempontból voltak látványos eredményei, ezért kezdettől fogva egyértelmű volt számára, hogy ha felnőtt lesz, akkor kémiával fog foglalkozni. Bár volt egy olyan időszak, amikor profi kosárlabdás akart lenni…

10:21 Szerinte azért érdemes kémiával foglalkozni, mert izgalmas és logikailag is nagyon érdekes következtetésekre lehet általa jutni. A logikus megfigyelésekből logikus következtetéseket lehet levonni. Ráadásul a kémia manapság jó megélhetést is ad. Tehát aki kémiai diplomát szerez az egyetemen, annak a megélhetése nagy valószínűséggel biztosított.

11:26 Az egyetemen természetesen az elsődleges a szakma, de azt lehet úgy is csinálni, hogy közben az egyes összefüggésekhez ilyen-olyan hétköznapi példákat adnak a tanárok. A könyvben ezért sok filmes utalás található. Van például a kémiában az effúzió. Ez az a jelenség, amikor egy gáz molekulái egy nagyon pici lyukon keresztül kiszabadulnak, kikerülnek a szabadba. Ennek van törvénye, van matematikai leírása, használati módja. De ezt a jelenséget például a Bolygó neve a halál című film végével, amikor a szörnyet kieresztik az űrhajóból, nagyon-nagyon jól lehet példázni. Lente Gábor annak a jelenetnek az alapján még számolási feladatot is végzett. Az ilyen példák tehát még az egyetemi oktatásban is hasznosak lehetnek.

12:50 Lente Gábor szerint nézhetőek úgy a filmek, hogy az ember kémiát és természettudományt keres bennük, ő legalábbis sokszor így tesz. Sőt, van is olyan előadás, aminek az a címe, hogy Mozifilmek a kémiaoktatásban. Itt nagyrészt kémiatanároknak próbálja megmutatni azt, hogy melyik filmből milyen jelenetet lehet felhasználni az oktatás során.

14:20 Az 1001-nél is több molekula meséi című kötetben nagyon jelentős az irodalmi élet és az irodalmi vonal jelenléte is. Lente Gábor mindig is szeretett olvasni. Az interjúban felidézi, amikor Móricz Zsigmond Tündérkert című regénye volt kötelező olvasmányuk, akkor az neki annyira tetszett, hogy a trilógia maradék két regényét is elolvasta, noha azt már nem volt muszáj. Lényegesen többet olvasott, mint az átlagos magyar középiskolás. Ezek az olvasmányélmények megmaradtak a fejében, így ha egy-egy természettudományos jelenséget illusztrálni kell, tudja, hogy hova nyúljon. Az otthoni könyvespolcán fele-fele arányban vannak az irodalmi és a kémiai vonatkozású könyvek.

16:40 Azt írta, hogy ha csak egyetlen mondatot jegyzünk meg a könyvből, az legyen, hogy „a molekulák semmire sem emlékeznek”. A mai világban ugyanis nagyon-nagyon sok a tévhit, és ezek nem egyszer szándékosan anyagi érdekből terjesztett téves információk. Ezek jelentős részét le lehet leplezni. Nagyon sok olyan tudományosan kevésbé megalapozott gyógymódról le lehet például rántani a leplet, hogyha erre az egy dologra emlékszik az ember.

17:45 Amikor kiderül róla, hogy kémikus, általában két dolog történik. Megtudja, hogy a másik nem szerette a kémiát középiskolában. És sokszor csodálják őt, mert úgy gondolják, hogy azért nem szerették a kémiát, mert az nehéz, és hogyha valaki nehéz dolgokat csinál, az valamennyire elismerésre is méltó. Magát a kémiatudományt szerinte negatívan ítélik meg a társadalomban. De ha gyógyszertárba kell menni és gyógyszert kell venni, akkor már más a helyzet.

19:04 Lente Gábor arra a legbüszkébb, hogy sok fiatal pályafutását tudta segíteni. Például versenyekre készítette fel őket vagy az egyetemen együtt dolgozott, dolgozik velük. PhD értekezéseknek, doktori értekezéseknek volt a témavezetője, és nagyon sok okos és kémiával foglalkozó diákkal találkozott. Sikernek éli meg az általa írt könyveket is – mind a szakmaiakat, mind az ismeretterjesztőket. Viszonylag fiatalon lett professzor, az is egyfajta siker, egyfajta kutatási siker is van mögötte.

20:56 A kísérletek hosszú ideig voltak szerves részei az életének. A saját kutatási munkájának az első két évtizede nagyjából kísérleti munka volt. Az oktatásban is van laborgyakorlat, ahol kísérletezés van, ahol diákoknak kell segíteni. Az utóbbi években ugyanakkor már nem annyira jellemző, mert a kutatási témája elment a matematika kémia alkalmazása irányába.

21:57 A kísérletekben szerintem az a legfontosabb, hogy meg kell figyelni, gondolkodni kell a megfigyelések alapján, illetve nagyon szisztematikusan keresni kell a különböző hatásokat, amik befolyásolhatják a kísérlet eredményét. Ugye ez nem csak kémiában van, így ez a teljes természettudományos logikára jellemző. A kémia olyan szempontból szerencsés, hogy sok kísérletet és szándékosan megtervezett kísérletet lehet végezni.

23:10 A kísérletezésnek azt is köszönheti, hogy világossá vált előtte, hogy a manuális készségei eléggé korlátozottak, és ez nem csak kémiai kísérletezés közben, hanem szerelés, vagy más otthoni munka kapcsán is érvényes. Ezért lényegesen többet gondolkozik azon, hogy mi az, amit elronthat, mi az, ami rosszul sülhet el, ami persze nem azt jelenti, hogy el is tudja kerülni.

24:00 Az egyik legnagyobb flow élményt az írás jelenti számára. De egy-egy egyetemi előadásanyag összeállítása is gyakran hosszan tartó izgalom számára, és előfordul, hogy egy-egy vacsorát is kihagy emiatt.

Az ismeretátadást tartja a legértékesebbnek a munkájában a társadalom egészét tekintve. Az hajtja, hogy rengeteg differenciálegyenletet meg kell még oldani a kutatásban, az ismeretterjesztés terén pedig folyamatosan akad új mondanivalója.

21:50 Amikor matematikai jellegű problémákkal dolgozik, ott kimondottan megvan a megvilágosodásszerű pillanat, amikor az ember rájön a megoldásra. Még akkor is, ha nem olyan nagy horderejű a felismerés. Ez vele tipikusan esténként történik meg, amikor még ugyan gondolkodik ilyesmin, de már nem ez az elsődleges. Legutóbb akkor érezte ezt, amikor ráébredt, hogy egy végtelen differenciálegyenletrendszert is meg lehet oldani képletekkel.

26:56 A vágya az, hogy a magyar kémiai oktatás helyzete ne legyen annyira reménytelen, mint amennyire mostanság. Ugyanis ő 10-15 év múlva is ezzel szeretne foglalkozni.

Kapcsolódó cikkek