Newton almája podcast 5. rész: Nádasdy Ádám

Nem lehet előre megmondani, mely változások ellentétesek a nyelvvel – mondja Nádasdy Ádám, aki nyelvészként azt vallja, hogy kutatói szemszögből nincs nehezebb vagy könnyebb nyelv, és egyik sem szebb a másiknál. Mit jelent a humor a nyelvben? Összefügg-e a nyelv a gondolkodással? És egyáltalán: hogyan gondolkodik egy nyelvész? Erről szól a Newton almája címá MeRSZ podcast legújabb része.

Kicsoda Nádasdy Ádám?

Nyelvész, költő, műfordító, esszéista, a kortárs irodalmi élet kiemelkedő alakja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet oktatója. A magyar és angol hangtan szakembere, számos cikk és tananyag szerzője.

1947-ben született Budapesten, és az ELTE angol-olasz szakán szerzett diplomát. Kezdőként nyelvtanár volt, majd hamarosan az ELTE-n dolgozott tanársegédként. Főleg angol és általános nyelvészetet tanított.

A nyelvtudományt számos rádióműsorban, újságcikkben, könyvben népszerűsíti. Nyelvészként a magyar nyelvvel foglalkozó publikációit tartja a legérdekesebbeknek – szakmai cikkei mellett rendszeresen ír nyelvészeti tárcákat. Verseket is publikál, angolból készült drámafordításai pedig komoly elismerést hoztak számára. Pályafutása során több szakmai díjban részesült: Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Budapestért díj (2003), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (2005), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017), Aegon Irodalmi Díj (2020).

Hasznos linkek

Nádasdy Ádámról szóló ismertető a Wikipédián

Könyvei a MeRSZ-en:

• https://mersz.hu/nadasdy-kalauz-a-nyelveszi-gondolkodashoz

Egyéb könyvei:

• Kötetei a Magvető Kiadónál
• Kötetei a Corvina Kiadónál
• Kötetei a Kossuth Kiadónál

Említett témák, fogalmak

• digitális bölcsészet
• mesterséges intelligencia
• szemantika
• kreativitás
• intuíció
• MRI-vizsgálat
• PET CT
• alkalmazott nyelvészet
• nazalizáció

Említett intézmények, helyek

• Magyar Nyelvtudományi Társaság

Említett személyek

• Gombócz Zoltán

Kivonatos tartalom időkóddal

00:01 Bevezető

01:10  Nádasdy Ádám szerint a nyelv nagyon sok embert érdekel. Talán többeket is, mint az irodalom. De megmutatni, hogyan is gondolkodik egy nyelvész és erről átfogó kalauzt írni, nem volt könnyű. Felelősség ilyenkor, hogy az ember mit hagy ki, vagy mi fölött siklik el, mert nem lehet mindent beleírni. Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című MeRSZ-kötetben azt igyekezett illusztrálni, hogy minden kérdéshez és feltevéshez friss aggyal kell közelíteni. Nem mindegy például, hogy a szavak „neme” hogyan jelenik meg és milyen jelentéssel bír.

05:13  Nádasdy Ádám több nyelven beszél, és vannak nyelvek, amikről tudja, hogy mit nem tud belőlük, és vannak, amelyek bár érdeklik, de már megtanulhatatlanok számára. Mindez fontos neki, hiszen nyelvészként ehhez a témához is egészen másképp áll hozzá, mint a laikusok.

08:50  A kötetben többször hangsúlyozza, hogy kutatói szemszögből nincs nehezebb vagy könnyebb nyelv, és egyik sem szebb a másiknál. Ebben a szakmában nem számíthatnak a patrióta érzelmek.

10:33 Már gimnazistaként szórakoztatta az, ha rácsodálkozhatott különböző nyelvekben a meglepő egyezésekre. Mivel akkor már több nyelvet tanult – német, angol, latin, orosz –, volt miből merítenie. Később élmény volt számára, amikor egyetemistaként hasonló gondolkodású emberekkel lehetett együtt, és velük késhegyig menő vitákat folytathattak például azon, hogy a magyarban miként mondjuk ki azt, hogy „parttalan”. Nádasdy Ádám érdekes párhuzamot von a zenei képzés, a zenélés és a nyelvtanulás között.

14:06 A nyelvészetben sincsenek kőbe vésett szabályok, hiszen a szabályokat emberek alkotják, így meg is változtathatják azokat. Ami a magyar nyelvet illeti, a kőbe vésés nagyjából 1790 körül kezdődött. Azóta a nyelv sokat változott, amire Nádasdy Ádám több izgalmas példát is mutat. Sőt, változik most is. A szabályokat ezért folyamatosan felül lehet és kell is vizsgálni a régi és az új adatok alapján. Abba is beleláthatunk kicsit, hogyan gyűjt és elemez adatokat egy nyelvész.

18:28 A digitális bölcsészet, a mesterséges intellingencia – azaz a matematika is befolyásolja a nyelvet. De igen érdekes a kölcsönhatás a nyelvészet és az agykutatás között is. Van, hogy egy nyelvész jobban meg tudja állapítani, hogy valakinek az agyában valamilyen rendellenesség van, mint például egy MRI-vizsgálat. Nádasdy Ádám megvilágítja, hogyan történhet meg ez.

21:27 A nyelvészet és az irodalom egészen másképp tekint a nyelvre. Ahol például két szó között a választás ízlés dolga, ott a nyelvészeti tudás már nem segít. Nádasdy Ádám szerint a két terület nem is támogatja közvetlenül egymást. Aki például jó nyelvész, egyáltalán nem biztos, hogy emiatt képes lenne jó verseket is írni.

23:52 Ahogy minden tudományhoz, a nyelvészethez is kell egy nagyfokú kreativitás. Példaként hozza még a régészetet és az orvostudományt, de beavat bennünket abba is, miért vonzódik annyira az építészethez.

26:58 A nyelvészettel kapcsolatban is élnek a köztudatban tévképzetek. Erről beszélgetve derül ki, hogy a véleményeknek nyelvészetileg nincs jelentősége – akkor sem, ha a közönség csalódottan veszi ezt tudomásul. A nyelvészet nem foglalkozik nyelvhelyességi kérdésekkel, inkább felismeri, leírja a jelenségeket, feltárja a szabályszerűségeket. Sajnos az ilyen kérdésekre az iskolában sem fognak az érdeklődők egyértelmű választ kapni. A nyelvművelők vagy nyelvhelyességi tanácsadók tudják megfogalmazni, hogy éppen mi az elfogadott.

33:24 A humor nagyon fontos Nádasdy Ádám számára. Tanárként pontosan tudja, hogy a humor nagyon sokat segít a figyelem fenntartásában, vagy visszaszerzésében, fűszerezi a tanítást. Tulajdonképpen még egy szárazabb tankönyvben is helyénvaló. Ilyen például a félreértéseken alapuló humor, amivel a szemantika foglalkozik.

35:43 A nyelvészek nem gondolkodnak azon, milyen lesz a nyelv a távoli jövőben. Sokkal izgalmasabbak számukra a jelenben végbemenő és érzékelhető változások. Érdekes példákkal szemlélteti ezeket a folyamatokat. Például a nazalizációt, aminek hatására sok szóból eltűnik az „n” hang. De tetten érhető az is, hogy a hosszú és rövid magánhangzók között csökken a különbség.

39:30  A nyelv léte, alakja, sorsa a kisgyermekek kezében van, és úgy néz ki, ők olyan változásokat nem engednek bekövetkezni, amelyek ellentétesek a nyelvvel. Meglepő az is, hogy az, amit mi természetes emberi nyelvnek nevezünk, az nem bírja a logikus összefüggést a dolgok hangalakja és jelentése között. Nádasdy Ádám erre is remek példákat hoz a gyerekek nyelvi fejlődése terén: könnyebb nekik teljesen összefüggéstelen és semmiből nem következtethető hangsorokat hozzáragasztani az egyes tárgyakhoz.

41:33                     Mi tölti el gyermeki lelkesedéssel a nyelvészt? A gyakoribbá váló, új jelenségek, például a „be” igekötő használata. Számára nagyon érdekes, hogy ez meddig terjed, hogyan lehet megragadni, hogy milyen szavakhoz illesztik hozzá.

43:06                     A tulajdonnevek vizsgálata során érte egy megdöbbentő felismerés, hogy ez inkább konvenció, illem, udvariasság, de nem nyelvi kérdés. Ettől kezdve kezdett minden szabályban kételkedni. Most épp az összetett melléknevek „egybefokozása” tölti el izgalommal, és azt vizsgálja, vajon mennyire fog ez elterjedni.