Newton almája podcast 3. rész: Maróthy Szilvia

2021. 09. 27.

FacebookXPinterestLinkedIn

Össze kell gyűjteni a tudást ahhoz, hogy utána azzal csináljunk valamit – mondja Maróthy Szilvia irodalomtörténész különös tudományterületéről, a digitális bölcsészetről. Ám az, hogy mi ez a fiatal tudományág, és pontosan hogyan lehet az irodalmat számítógépekkel vizsgálni, kiderül ebből a beszélgetésből.

Kicsoda Maróthy Szilvia?

A magyar reneszánsz és barokk költészet, valamint a számítógépes filológia kutatója.

Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarain szerezte, magyar, majd irodalom- és kultúratudomány szakon. Mesterhallgatóként 2013-ban 3. helyezést ért a XXXI. Humán OTDK-n a Régi Magyar Irodalom szekcióban.

2019-ben doktorált, doktori disszertációjában a 17. századi magyar költészet szerzői versköteteit elemezte.

Volt gyakornok az Országos Széchényi Könyvtárban, majd elnyerte Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját az ELTÉ-n. Ezt követően kutatói ösztöndíjas volt az Akadémia Irodalomtudományi Intézetében.

2013–2016 között szerkesztője volt a Fiatalok Konferenciája kötetsorozatnak, 2017 óta pedig a Digitális Bölcsészet folyóirat felelős szerkesztője. A folyóirat azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget teremtsen a magyarországi számítógépes bölcsészeti kutatások eredményeinek közzétételére.

Hasznos linkek

Maróthy Szilvia szakmai önéletrajza a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján.

Teljes publikációs listája ide kattintva érhető el.

Könyvei a MeRSZ-en:

A beszélgetésben említett témák, fogalmak

Említett helyek/intézmények/szerkesztőségek

Említett személyek

Kivonatos tartalom időkóddal

1:14    Maróthy Szilvia egy vallomással indít: gyermekkorában ugyanis nem szeretett olvasni, sokkal inkább azon volt, hogy megússza az ezzel kapcsolatos számonkéréseket. Már gimnazista volt, amikor beleszeretett az olvasásba, például szívesen forgatta Hrabal könyveit, később pedig már a tudományos kötetek is rátaláltak. A számítógéppel való szerelem sem első látásra alakult ki nála.

3:45   Az hozta el a fordulatot, amikor látta, hogy a számítógéppel is lehetséges az irodalomtörténeti, bibliográfiai, verstani, műfaji jellegű ismeretanyag felfedezése, adatbázisokba való rendszerezése és formába öntése. Ugyanakkor olyan rendszert létrehozni, ami utána minden versre valamilyen módon alkalmazható, egyáltalán nem volt egyszerű feladat.

5:27   Hogyan válik adattá vagy számmá az irodalom? Ez elég bonyolult jelenség Maróthy Szilvia szerint. A lényeg, hogy a számítógéppel el lehet érni azt, hogy nagy mennyiségű szöveg váljék elemezhetővé. Az egészet izgalmassá teszi, hogy a bölcsészettudomány találkozik egy másik gondolati keretrendszerrel, és ennek kell valamilyen módon megfeleltetni.

8:17   Bármit lehet elemezni számítógépes eszközökkel. Inkább az a kérdés, hogy utána ebből milyen állításokat lehet tenni, vagy mi az, ami tényleg releváns és érvényes megállapítás, és mi az, ami nem. A kutatók már szembesültek azzal, hogy még mindig nincs elég adat a digitalizálva, feldolgozva, és ezért nem áll rendelkezésre egy olyan adatbázis, amiből megfelelő lekérdezéseket lehet lefolytatni: a digitális bölcsészet és a szabad hozzáférés ezen a ponton nagyon erősen kapcsolódik össze.

12:38  Nagy előrelépést jelentene a digitális bölcsészetben, ha nőne az elfogadottsága, méghozzá a számításelméleti gondolkodás és a bölcsész kutatások a mélyebb elfogadása. Maróthy Szilvia szerint a bölcsészettudományi feladat nem az, hogy befotózzák az anyagokat, ez csak a kezdet. A közönséget kevésbé kell erről győzködni, főleg akkor, hogyha ennek valami látványos eredménye is van. Inkább a tudományos rendszerek változnak nagyon lassan. Nincsenek meg hozzá sem az intézmények, sem a finanszírozás.

16:30  Amikor bölcsészettudományi problémákat kell számítógépes eszközökkel megoldani, akkor nyilván különféle eszközökhöz nyúlnak. Egyrészt olyanokhoz, amik már készen vannak és rendelkezésre állnak, másrészt hogyha azok nem felelnek meg a céljaiknak, akkor le kell fejleszteni egy olyat, ami megfelel. Az igazi programozók, fejlesztők ezt meg tudják oldani, de a bölcsészeknek is tájékozottnak kell lenniük ezen a területen, hogy ellenőrizni tudják azt, hogy ami a kódban érvényesül, az tényleg az-e, amit ők szeretnének elérni.

19:56  Maróthy Szilvia nem annyira szereti a „digitális bölcsész” elnevezést, de sok esetben ezt kell használnia mégis. Az intézményesülés felé vezető út egyik első lépése ugyanis az, hogy nevén lehessen nevezni ezt a területet, és így széles körben terjeszthetővé váljon, hogy ezt így hívják, ezzel foglalkozik és miért érdekes.

21:58  A Digitális Bölcsészet című folyóiratot 2017-ben kezdték el összeszervezni, és 18-ban jelent meg az első lapszám. Évente csak egy megjelenés van. Mostanra kezd elfogadottabbá válni, hogy van egy ilyen folyóirat és egy ilyen tudományág, ami megpróbál önállósulni a hazai keretek között is, és emiatt most már egyre több izgalmas cikket kapnak.

24:08  A folyóirat létrehozásának egy másik szempontja az volt, hogy közösséget teremtsen, mert nagyon szigetszerűen ismerik egymást azok, akik foglalkoznak ilyen számítógépes vizsgálatokkal. Nagyon fontos lenne, hogy azok a kutatók, akik ezen a területen tevékenykednek, közösségként kezdjenek el működni, hiszen ezek azok a jellegű kutatások, amik általában csapatmunka formájában valósulnak meg.

26:08  Maróthy Szilvia úgy véli, hogy a folyamat része lehetne az is, hogy a digitális bölcsészeti kutatásokat tegyék hozzáférhetővé mindenki számára. Itt ugyanis alapvetően közpénzből finanszírozott kutatásokról van szó, tehát véleménye szerint nem megengedhető, hogy valaki elzárja akár a többi kutatót, akár a szélesebb közönséget attól a tudástól, amit ő úgy termelt meg, hogy az adófizetők állták annak a költségeit.

28:33  Ahhoz, hogy minőségi vagy mennyiségi jellegű megközelítéseket végezhessünk, ahhoz kell maga a tudás, tehát előbb össze kell azt gyűjteni. Maróthy Szilvia munkája is ennek szellemében zajlik: egyszerre nem is egy dolgot csinál, hanem mondjuk párhuzamosan három különbözőt.

30:50  Hamarosan újabb kapu nyílik meg a kutatók előtt: nemsoká megváltozik a szerzői jog az Unióban, és így ilyen számítógépes kutatásokra hozzáférhetővé lehet tenni a kutatók számára azokat a szövegeket is, amiket egyébként véd a szerzői jog. A másik nagy előrelépés pedig az, hogy kezd tényleg a hétköznapok részévé válni az a mesterséges intelligencia alkalmazása.

32:20  A mesterséges intelligencia sokak fantáziáját mozgatja, de azért ahhoz, hogy egy nagyobb volumenű projekt elinduljon, megfelelő infrastruktúra is szükséges. Egyébként most már Magyarországon is kezd kiépülni ez. Az irodalomtudományban kevésbé izgatja az embereket ez, a nyelvészettudományban viszont nagyon is.

34:12  Sokszor az egyik legérdekesebbnek tartott része a mesterséges intelligencia (MI) által előállított outputoknak az, hogy mennyire etikus, vagy hogyan építi fel mondjuk az interneten begyűjtött szövegek alapján a maga morális világát, vagy szerkezetét. Maróthy Szilvia szerint az embereket ez jobban izgatja, mint az, hogy az MI irodalmi szempontból mennyire izgalmas eredményeket hoz létre.

37:38  A kutató nagyon megtisztelő találta, hogy megírhatta a Digitális Bölcsészet című kötetet. Fontos lépésnek tartja, hogy van egy ilyen kis kézikönyv, ami betekintést kínál a tudományos bugyrokba is, és ami bemutatja, hogy mi is az a digitális bölcsészet, miért érdekes, miért szerethető. Őt magát is lelkesíti, hogy mindig új dolgokat tanulhat és érthet meg. Az pedig különösen, hogy teljes gondolatmintázatokat vagy rendszereket ismerhet meg, és szembesülhet azzal akár egy napon belül is, hogy mennyire különféle módokon gondolható el és művelhető a tudomány.

39:44  Maróthy Szilvia számára sorsfordító pillanat volt, amikor ráébredt, hogy a számítógép nyelvén is szeretne gondolkodni a bölcsészettudományról. Szerinte ez inkább visszatérés egy hagyományosabb tudomány műveléshez, hiszen régen a bölcsészettudományok és a természettudományok nem álltak ilyen rettenetesen távol egymástól.

Kategória:Podcast
Címke:Podcast

Kivonat
fullscreenclose
printsave