Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 5.837–877182

(1) Abban az időben183 a föld184 megpróbálkozott sokféle fura ábrázatú és testfelépítésű szörny megalkotásával – férfinőt, olyat, aki a két nem között áll, egyikkel sem azonos, mindkét nemtől távol van; némelyek lábatlanok voltak, vagy nem volt kezük, sokaknak szájuk sem volt, vagy nem volt szemük és vakok voltak, vagy mintegy gúzsba voltak kötve, mert tagjaik végig a testükhöz tapadtak, úgyhogy semmit sem voltak képesek csinálni, nem is tudtak sehová menni, sem pedig elkerülni a bajt vagy elvenni azt, amire szükségük lett volna. Más efféle csodás lényeket és szörnyetegeket is alkotott a föld, de hiába, mert a természet nem engedte, hogy növekedjenek. Sem életük vágyott deléhez nem juthattak el, sem élelmet nem voltak képesek találni, sem pedig szerelembe vegyülni. Azt látjuk ugyanis, hogy az élőlények esetében sok körülménynek találkoznia kell ahhoz, hogy szaporodással utódokat tudjanak létrehozni. Először is szükség van táplálékra, másodszor arra, hogy a tagjaikból kibocsátott nemzőmagvak a testrészeiken át valamilyen úton képesek legyenek kiömleni. Harmadszor: ahhoz, hogy a nőstény a hímmel képes legyen közösülni, mindkettőnek kell legyen olyan szerve, amivel a kettő kölcsönös gyönyörben részesítheti egymást. Az élőlényeknek sok fajának kellett abban az időben kipusztulnia, nem lévén képesek szaporodással utódokat létrehozni. (2) Mert mindazon élőlények fajtáját, amelyeket csak az éltető levegővel élni látsz, az oltalmazó ravaszság vagy a bátorság vagy a gyorsaság védelmezte és őrizte meg kezdettől fogva: és sok olyan faj is van, amelyeket hasznosságuk ajánlott a figyelmünkbe, és így maradtak fenn, a mi oltalmunkra bízva. Először is: az erős és vad oroszlánfajt bátorsága védte meg, a rókákat a ravaszság és a szarvasokat a futás. De a könnyű álmú, hűséges kutyák és az igavonó állatok minden fajtája, a gyapjas juhok és a szarvas jószágok mind az emberek oltalmára vannak bízva, Memmiusom. Mivel buzgón kerülték a vadállatokat és keresték a nyugalmat, ezért fáradság nélkül bőven jutottak táplálékhoz, melyet jutalom gyanánt adunk nekik hasznosságukért. (3) Ám azok az élőlények, amelyeket a természet ezen előnyök közül semmivel sem ruházott fel, sem azzal, hogy képesek legyenek maguktól életben maradni, sem azzal, hogy nekünk hajtsanak hasznot, amiért eltűrjük, hogy fajuk a mi védelmünket élvezve táplálkozzék és éljen biztonságban, nos, ezek mind bizonyosan mások zsákmányául és nyereségeként hevertek végzetük bilincseitől megkötve, mígnem fajukat a természet ki nem pusztította.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave