Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Epikurosz, Levél Menoikeuszhoz 124–127448

(1) Szoktasd hozzá magadat ahhoz a hithez, hogy a halál egyáltalán nem érint minket, mivel minden jó és minden rossz az érzékelésben van, a halál viszont az érzékeléstől megfosztottság állapotát jelenti. (2) Ezért annak helyes megértése, hogy a halál egyáltalán nem érint minket, élvezetessé teszi az élet halandó voltát, nem azért, mert végtelenségig meghosszabbítja idejét, hanem mert megszabadít a halhatatlanság vágyától. (3) Mert semmi nem rettenetes az életben annak, aki igazán megértette, hogy semmi rettenetes nincsen abban, ha nem élünk. (4) Ezért hiábavaló módon beszél, aki azt mondja, hogy nem azért fél a haláltól, mert fájdalmas lesz, amikor eljön, hanem mert fájdalmas, hogy el fog jönni. Hiszen ami nem okoz fájdalmat, amikor jelen van, amiatt hiábavaló fájdalmat éreznünk, amikor várjuk. (5) Ily módon a halál, a legborzongatóbb minden rossz közül, egyáltalán nem érint minket, mivel amikor mi vagyunk, akkor a halál nincs jelen, amikor viszont a halál jelen van, akkor mi nem vagyunk. Tehát a halál egyáltalán nem érinti sem az élőket, sem a halottakat, minthogy az előbbiek esetében nincs jelen, az utóbbiak pedig már nincsenek. (6) A sokaság a halált olykor mint legnagyobb rosszat próbálja elkerülni, olykor viszont önként választja mint az élet bajainak megszűnését. A bölcs azonban sem nem utasítja el az életet,449 sem nem fél attól, hogy már nem él. Mert terhére sincsen az élet, és nem is gondolja, hogy bármi rossz volna abban, ha nem él. Ehelyett, ahogyan az ételből sem feltétlenül a többet, hanem a legjobbat választja magának, úgy az élet idejének tekintetében sem a leghosszabbnak, hanem a leggyönyörtelibbnek a gyümölcseit élvezi. (7) Aki arra tanítja a fiatal embert, miként éljen helyesen, az időset viszont, hogy miként haljon meg helyesen, együgyűen jár el, nemcsak azért, mert az életet örömmel kell fogadnunk, hanem azért is, mert a helyes élet és a helyes halál gyakorlása egy és ugyanaz. (8) Sokkal rosszabb nála viszont az, aki azt mondja: „legjobb meg se születni”, „és ha születsz, gyorsan Hádészba elérni”450. Mert ha tényleg így gondolja, miért nem távozik az életből? Hiszen ezt igen könnyen megteheti, már ha csakugyan ez a komolyan megfontolt szándéka. Ha viszont csak mókázik, kiderül komolytalansága, és hitetlenkedéssel fogadják.451

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave