(1) Sok minden a segítségünkre van, de ettől ezek még nem a mi részeink; sőt, ha részeink volnának, nem volnának képesek segítségünkre lenni. Az étel segítség a test számára, de nem része annak. A geometria bizonyos tekintetben jó szolgálatot tesz nekünk: oly módon szükséges a filozófia számára, ahogyan neki magának a mesteremberre van szüksége. (2) Ezenkívül egyiknek is, másiknak is megvan a maga célja: a bölcs a természeti dolgok okait vizsgálja és ismeri, amelyeknek mértékeit és számait a geometria művelője kikutatja és kiszámítja. A bölcs tudja, hogy mi az ésszerű magyarázata az égitestek fennállásának, milyen erővel vagy természettel bírnak; a matematikus gyűjti össze, milyen mozgásokat végeznek előre és hátra, valamint azokat a megfigyeléseket, amelyek lenyugvásukat és felkelésüket mutatják, és olykor azt a látszatot keltik, hogy bizonyos égitestek megállnak… A bölcs tudja azt, hogy milyen ok hozza létre a tükörképeket; a geometria művelője tud felvilágosítással szolgálni afelől, hogy mekkora távolságra kell lennie a testnek a tükörtől, és hogy milyenfajta tükör milyen képmást eredményez. (3) A filozófus fogja bizonyítani, hogy a Nap nagy kiterjedésű; de hogy mekkora, azt a matematikus, aki a tapasztalatra és gyakorlatra támaszkodva halad előre. De hogy előrehaladást tegyen, ahhoz bizonyos alapelvek elfogadását kell kérnie. Nem önálló művészet az, aminek az alapját kérésre fogadták el.478 A filozófia semmit nem kér mástól, egész építményét az alapoktól kezdve emeli a magasba. A matematika, hogy úgy mondjam, a felszínnel foglalatoskodik, és másvalakinek a földjén építkezik. Az első alapelveket, melyeknek köszönhetően további eredményekhez jut el, csupán átveszi.