(1) [Khrüszipposz] azt mondja, hogy ő nem utasítja el teljesen a másik oldal mellett való érvelést, de azt ajánlja, hogy csak óvatosan éljünk vele, miként a bíróságon: ne védőbeszédként alkalmazzuk, hanem csak arra használjuk, hogy leromboljuk vele a [másik oldal mellett szóló érvek] valószínűségét: (2) „Mert azokhoz – mondja –, akik mindennel kapcsolatban felfüggesztik az ítéletet,614 illik ez az eljárás, és megfelel a céljaiknak; azokhoz viszont, akik olyan tudásra kívánnak szert tenni, amelyet követve összhangban élhetünk,615 a legkevésbé sem; nekik az elejétől fogva számot kell adniuk tanítványaiknak az alapelvekről és rendszerük elemeiről, s ha a helyzet úgy kívánja, ki kell térniük a másik oldal mellett szóló érvekre is, megcáfolva azok valószínűségét, akárcsak a bíróságon…” (3) Az életformák 4. könyvében pedig a következőket írja: „A másik oldal mellett szóló érvekkel, illetve meggyőző benyomásokkal nem szabad akárhogyan előhozakodni, hanem csak óvatosan, nehogy az emberek, miután ezek az érvek eltántorították őket, elvessék megragadásaikat, akár mert nem képesek kielégítően felfogni a megoldást, akár mert gyenge a megragadásuk.616 Hiszen akik akár a józan ész, akár az érzékelhető dolgok, akár az érzékelésből származó egyéb dolgok alapján megragadnak valamit, könnyen elvetik ezeket, miután eltántorították őket a megaraiak kérdései vagy a számos egyéb, azoknál még hatásosabb paradoxon…” (4) Az értelem hasznáról című művében pedig, miután megjegyzi, hogy az értelmi képességet, akárcsak a fegyvereket, nem szabad méltatlan célok érdekében alkalmazni, ezt mondja: „Mert e képességgel csakis az igazság feltárása, illetve a vele rokon dolgok érdekében szabad élni, az ezzel ellentétes dolgokra azonban nem szabad használni, ahogy sokan teszik” – a „sokan” alatt feltehetőleg azokat értve, akik felfüggesztik ítéletüket.