(1) A sztoikusok a legkevésbé sem képesek megfelelően kifejteni számunkra, hogy mi az az ellentmondás: márpedig így az igazról és a hamisról sem lesz ismeretünk. (2) Azt mondják ugyanis, hogy ellentmondók azok a kijelentések, amelyek közül az egyik a másikat meghaladja egy tagadószóval, például „Nappal van”, illetve „Nem áll, hogy nappal van”. Mert a „Nem áll, hogy nappal van” kijelentés meghaladja a „Nappal van” kijelentést a „nem”718 tagadószóval, s ezért ellentmondásban áll vele. (3) Ám ha így határozzuk meg az ellentmondást, akkor a következő kijelentések is ellentmondók lesznek: „Nappal van, <és világos van”; „Nappal van,> és nem áll, hogy világos van”, hiszen a „<Nappal van,> és nem áll, hogy világos van” kijelentés meghaladja a „Nappal van, <és világos van>”719 kijelentést egy tagadószóval. (4) Csakhogy szerintük ezek nem ellentmondó kijelentések – vagyis nem igaz, hogy ellentmondók azok [a kijelentések], amelyek közül az egyik meghaladja a másikat egy tagadószóval. (5) „Persze – mondják –, de csak akkor ellentmondók, ha az egyik kijelentés elejére kerül a tagadás,720 mert csak ebben az esetben terjed ki érvénye az egész kijelentésre. A »Nappal van, és nem áll, hogy világos van« esetében viszont, minthogy a tagadás csak része az egész kijelentésnek, érvénye nem terjed ki oly módon, hogy az egészet tagadóvá tegye.”