Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Diogenész Laertiosz 7.49–51 (SVF 2.52, 55, 61)891

(1) „A sztoikusok jónak látják előre venni a benyomásra és az érzékelésre vonatkozó fejtegetést, amennyiben a kritérium, amellyel a dolgok igazságát megítéljük, neme szerint benyomás, és amennyiben a jóváhagyás,892 a megragadás és a gondolkodás magyarázata, bár megelőzi a többi kérdés tárgyalását, nem építhető föl a benyomás nélkül. (2) Az első ugyanis a benyomás, s csak ezután következik a gondolkodás, amely – minthogy képes kimondani a dolgokat – nyelvi formában fejezi ki, amit a benyomás révén megtapasztalt. (3) A benyomás különbözik a képzelet teremtményétől:893 a képzelet teremtménye a gondolkodásban megjelenő egyfajta látszat, amely például az álom során jelentkezik, míg a benyomás a lélekben keletkező bevésődés, azaz módosulás, ahogy Khrüszipposz nevezi A lélekről című munkája második könyvében; mert a bevésődést nem úgy kell felfognunk, mint a pecsétgyűrű lenyomata esetében, mivel az utóbbi esetében nem lehetséges, hogy egyidejűleg sok nyomat jöjjön létre ugyanazon alanyban894… (4) A sztoikusok szerint a benyomások közül némelyek érzékelésből származnak, mások nem. Érzékelésből származnak azok, amelyekhez egy vagy több érzékszerv közvetítésével jutunk, nem érzékelésből származnak azok, amelyekhez gondolkodással, miként a testetlen és más, az ész révén megragadható dolgokra vonatkozó benyomások.895 (5) Az érzékelésből származó benyomások némelyike létező dologból jön létre, és ráhagyatkozás896 és jóváhagyás kíséri. Ám a benyomások között vannak illúziók897 is, amelyek olyanok, mintha létező dologból jönnének létre. (6) Továbbá bizonyos benyomások racionálisak, mások nem racionálisak:898 racionálisak az értelmes élőlények benyomásai, nem racionálisak az értelemmel nem rendelkező lények benyomásai. A racionális benyomások gondolatok;899 a nem racionális benyomásoknak nincs külön nevük. (7) Azután bizonyos benyomások szakértelemhez kapcsolódnak,900 mások nem azok: hiszen egy műalkotást másként szemlél a hozzáértő és másként a laikus.”

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave