Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, Akadémikus könyvek 2.83–85952

(1) Négy fő tétel van, melyek ahhoz a végkövetkeztetéshez vezetnek, hogy semmit sem lehet megismerni, felfogni, megragadni, márpedig az egész vitának ez a tárgya. Az első: létezik hamis benyomás, (2) a második: ez nem megragadható, (3) a harmadik: ha van több benyomásunk, melyek semmiben sem különböznek egymástól, lehetetlen, hogy közülük egyeseket meg lehessen ragadni, másokat meg nem, (4) a negyedik: egy olyan, érzéki eredetű benyomás sincs, amely mellett ne állna ott egy másik benyomás, amely attól semmiben sem különbözik, amelyet viszont nem lehet felfogni. (5) E négy tétel közül a másodikat és a harmadikat mindenki megengedi, az első igazságát Epikurosz nem ismeri el,953 ti viszont [ti. a sztoikus nézettel szimpatizálók], akikkel vitatkozunk, ezt is elfogadjátok. Az egész vita a negyedik körül folyik. (6) Aki tehát Publius Servilius Geminust látta, és azt hitte, hogy Quintust látja, olyan benyomással találta szembe magát, amelyet nem lehet megragadni, mivel az igaz benyomást semmilyen ismérv nem különböztette meg a hamistól. Ha pedig ezt a megkülönböztetési lehetőséget kiiktatjuk, akkor vajon Gaius Cotta felismeréséhez, aki kétszer volt Geminus konzultársa, rendelkezhetne-e emberünk olyan ismérvvel, ami nem lehet hamis? (7) Tagadod, hogy a természetben lehetséges ekkora hasonlóság… Elismerem, nincsen. Attól még észlelhetjük, s ez esetben becsapja az érzékelést, ha pedig egyetlen hasonlóság becsapta, az mindent kétségessé tett. Mert ha kiiktatjuk a mércét, melyre szükség van a felismeréshez, akkor az ember, akit látsz, hiába lesz azonos azzal, akinek látod, mégsem azon ismérv alapján fogsz ítéletet alkotni róla, amely alapján saját állításod szerint is ítélkezned kell, ha el akarod kerülni, hogy egy hamis hasonlóság ugyanolyan jellegű lehessen… (8) Azt mondod, mindennek megvan a maga saját neme, semmi sem azonos semmivel, ha egyszer más. Igen, ez a sztoikusok érve, bár nem túlságosan meggyőző. Szerintük egyetlen hajszál és egyetlen gabonaszem sem hasonlít minden tekintetben a másikhoz. Ez ugyan megcáfolható, most azonban nincs kedvem a csatározáshoz. Tárgyunk szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy valamely észlelt dolog semmilyen szempontból nem különbözik egy másiktól, vagy csak nem különböztethető meg attól, noha esetleg különböző.954

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave