Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sztobaiosz 1.129,2–130,13 (SVF 2.413, részlet)1123

(1) Khrüszipposz – Zénónt, az iskola alapítóját követve – a következő nézetet vallja a szubsztanciából kialakult elemekről. (2) Azt mondja, négy elem van, <tűz, levegő, víz, föld, amelyekből minden összetevődik, állatok,> növények, az egész világ és mindaz, amit a világ magában foglal, és amelyekbe minden feloldódik. (3) A szó tulajdonképpeni értelmében vett elemet1124 szerinte azért nevezzük így, mert a többi dolog kezdetben ebből áll össze változás útján, és végül minden ebbe oldódik bele, de ő maga nem képes valami másba oldódni1125 … (4) E számadás alapján a szó teljes értelmében a tűz nevezhető elemnek, mert ez nincs másik elemmel együtt; de iménti fejtegetésünk szerint1126 másokkal együtt alkotja a dolgokat oly módon, hogy az első változás során a tűzből sűrűsödés útján levegő lesz, a másodikkal az utóbbiból víz keletkezik, a harmadikkal a víz ugyanezen szabály szerint még inkább összesűrűsödve földdé lesz. És fordítva: a föld szétoldódásából és szétáradásából először víz keletkezik, aztán vízből levegő, harmadszor és utoljára pedig tűz.1127 (5) Mindent, ami tüzes jellegű, tűznek hívunk, ami a levegő jellegével bír, levegőnek, és a többiek esetében is hasonlóan járunk el. (6) Az „elem” szónak tehát Khrüszipposz szerint három jelentése van. (7) Először is tüzet jelent,1128 mert belőle áll össze a többi elem változás útján és belé is oldódik. (8) Másodszor a négy elemet jelenti,1129 a tüzet, a levegőt, a vizet és a földet, mert minden más dolog ezek egyikéből vagy közülük többől vagy valamennyiükből áll össze – az élőlények és minden földi összetétel mind a négyből, a Hold kettőből, tűzből és levegőből, a Nap pedig pusztán egyből, hiszen tiszta tűz. (9) Harmadik értelemben1130 az „elem” az, aminek elsődlegesen olyan az összetétele, hogy keletkezést indít el önmagából, mely módszeresen1131 halad előre a végpontig, majd magába fogadja a dolgok feloldódását, mely hasonló módon zajlik le.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave