(1) Azt állítják tehát [ti. a sztoikusok], hogy mivel ez a rendezett mindenség egységet alkot, minden létezőt magába foglal, és egy élő, értelmes és eszes természet kormányozza, a létezők kormányzása, amely a világra jellemző, örökkévaló, és valamilyen összekapcsolódás és rend szerint halad előre. Az elsőként történő dolgok okai lesznek azoknak, amelyek utánuk történnek, és ezen a módon minden létező össze van kötve egymással. Ezért semmi sem történik benne oly módon, hogy erre ne következzen feltétlenül valami más, ami úgy kapcsolódik hozzá, mint okához. Továbbá az utóbb történő dolgok sem választhatóak el az előttük történtektől úgy, hogy ne következzenek valamilyen korábban történt eseményre, mintha csak hozzá volnának kötözve. Mindenre, ami megtörtént, valami más következik, ami szükségképpen függ tőle mint okától, továbbá mindent, ami történik, megelőz valami más, amitől az mint okától függ. (2) A világban ugyanis semmi sem létezik vagy történik ok nélkül,1441 mert egyetlen olyan dolog nincs benne, ami elszakadna és elkülönülne mindazon dolgoktól, amelyek őt megelőzően történtek. Hiszen a rendezett mindenség szétszakadozna, részekre hullana, és nem maradna meg örökké egységnek, amelynek kormányzása egyetlen rend és irányítás alapján történik, ha valaki bevezetne egy ok nélküli mozgást. Ez utóbbit pedig akkor vezetné be, ha mindannak, ami van vagy történik, nem lennének valamilyen előzőleg létrejött okai, amelyekre szükségképpen következik. Szerintük az ok nélküli történés hasonló a nem létezőből való keletkezéshez – és hasonlóképpen lehetetlen. Ilyen tehát a mindenség kormányzása, és ez nyilvánvalóan és szüntelenül tart a végtelen múlttól a végtelen jövőig. (3) Van bizonyos különbség az okok között; amikor ezt kifejtik, az okok egész raját vonultatják fel: előzetes okokat, társult okokat…, fenntartó okokat… és egyebeket is.1442 (Hiszen nem szükséges terjedelmes fejtegetésbe bocsátkoznunk, és mindazt megemlítenünk, amit elmondtak, hanem csak azt kell megmutatni, hogy hova akarnak kilyukadni a végzetről szóló elméletükkel.) Mivel tehát többféle ok létezik, azt mondják, hogy mindegyikükre egyaránt igaz, hogy ha az okkal és az okozattal kapcsolatos minden körülmény ugyanaz, akkor lehetetlen, hogy a dolog egyszer egy bizonyos módon történjen meg, máskor viszont nem. Mert ha ez történne, akkor lenne valamilyen ok nélküli mozgás. (4) Magát a végzetet, a természetet és az értelmes szándékot, aminek alapján a mindenség kormányzása történik, istennek tekintik.1443 Ez mindenben jelen van, ami csak létezik és történik, és így minden létező saját természetét felhasználja a mindenség kormányzásához.