Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Alexandrosz, A végzetről 191,30–192,28 (SVF 2.945)1440

(1) Azt állítják tehát [ti. a sztoikusok], hogy mivel ez a rendezett mindenség egységet alkot, minden létezőt magába foglal, és egy élő, értelmes és eszes természet kormányozza, a létezők kormányzása, amely a világra jellemző, örökkévaló, és valamilyen összekapcsolódás és rend szerint halad előre. Az elsőként történő dolgok okai lesznek azoknak, amelyek utánuk történnek, és ezen a módon minden létező össze van kötve egymással. Ezért semmi sem történik benne oly módon, hogy erre ne következzen feltétlenül valami más, ami úgy kapcsolódik hozzá, mint okához. Továbbá az utóbb történő dolgok sem választhatóak el az előttük történtektől úgy, hogy ne következzenek valamilyen korábban történt eseményre, mintha csak hozzá volnának kötözve. Mindenre, ami megtörtént, valami más következik, ami szükségképpen függ tőle mint okától, továbbá mindent, ami történik, megelőz valami más, amitől az mint okától függ. (2) A világban ugyanis semmi sem létezik vagy történik ok nélkül,1441 mert egyetlen olyan dolog nincs benne, ami elszakadna és elkülönülne mindazon dolgoktól, amelyek őt megelőzően történtek. Hiszen a rendezett mindenség szétszakadozna, részekre hullana, és nem maradna meg örökké egységnek, amelynek kormányzása egyetlen rend és irányítás alapján történik, ha valaki bevezetne egy ok nélküli mozgást. Ez utóbbit pedig akkor vezetné be, ha mindannak, ami van vagy történik, nem lennének valamilyen előzőleg létrejött okai, amelyekre szükségképpen következik. Szerintük az ok nélküli történés hasonló a nem létezőből való keletkezéshez – és hasonlóképpen lehetetlen. Ilyen tehát a mindenség kormányzása, és ez nyilvánvalóan és szüntelenül tart a végtelen múlttól a végtelen jövőig. (3) Van bizonyos különbség az okok között; amikor ezt kifejtik, az okok egész raját vonultatják fel: előzetes okokat, társult okokat…, fenntartó okokat… és egyebeket is.1442 (Hiszen nem szükséges terjedelmes fejtegetésbe bocsátkoznunk, és mindazt megemlítenünk, amit elmondtak, hanem csak azt kell megmutatni, hogy hova akarnak kilyukadni a végzetről szóló elméletükkel.) Mivel tehát többféle ok létezik, azt mondják, hogy mindegyikükre egyaránt igaz, hogy ha az okkal és az okozattal kapcsolatos minden körülmény ugyanaz, akkor lehetetlen, hogy a dolog egyszer egy bizonyos módon történjen meg, máskor viszont nem. Mert ha ez történne, akkor lenne valamilyen ok nélküli mozgás. (4) Magát a végzetet, a természetet és az értelmes szándékot, aminek alapján a mindenség kormányzása történik, istennek tekintik.1443 Ez mindenben jelen van, ami csak létezik és történik, és így minden létező saját természetét felhasználja a mindenség kormányzásához.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave