Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Polüsztratosz, A népszerű vélekedések megalapozatlan megvetéséről 23.26–26.2393

(1) Vagy úgy gondolod az előbbi érvek alapján, hogy valaki nem szenvedi el a bajokat, melyekről beszélek,94 hanem arra a meggyőződésre jut, hogy a szép és rút dolgokat és a vélekedés minden más tárgyát hamisan vélik ilyennek, csak mert nem mindenütt ugyanazok, mint az arany és az effélék? (2) De hiszen az ember aligha kerülheti el annak belátását, hogy sem a nagyobbat és kisebbet sem látjuk mindig és minden nagysághoz viszonyítva ugyanannak… Ugyanez a helyzet a könnyebbel és nehezebbel is. Ugyanez érvényes minden más hatóerőre, minden megszorítás nélkül. Mert nem ugyanazok a dolgok egészségesek mindenki számára, sem nem ugyanazok táplálók vagy pusztítók, sem ezeknek ellentétei, hanem ugyanazon dolgok egyeseket gyógyítanak és táplálnak, másokat az ezekkel ellentétes állapotokba hoznak. (3) Ily módon vagy ezeket is mind hamisaknak kell mondaniuk – holott mindenki világosan látja, hogy milyen hatásuk van –, vagy pedig, ha nem akarnak szégyentelenül viselkedni és harcba szállni a nyilvánvaló dolgokkal, a szép, illetve a rút dolgokat sem szabad eltörölniük mint hamis vélelem tárgyait, csak mert nem ugyanazok mindenki számára, mint a kő vagy az arany vagy más efféle dolog… (4) A viszonylagos állítmányoknak nem ugyanaz a helyük, mint azoknak, amelyeket a dolog saját természete alapján mondunk valamiről, nem pedig valamihez viszonyítva. De nem is az a helyzet, hogy az egyik fajta valóban létezik, a másik viszont nem. Ennélfogva együgyűség azt várnunk, hogy az egyik fajtának ugyanazok a tulajdonságai, mint a másiknak, vagy azt, hogy az egyik létezik, a másik viszont nem. És nem számít, hogy az egyik fajtából kiindulva próbáljuk-e eltörölni a másikat, vagy pedig fordítva. Hasonlóképpen együgyű, aki a következőt gondolja: mivel a nagyobb és a nehezebb vagy a fehérebb és édesebb valaminél nagyobb, valami másnál viszont kisebb, illetve nehezebb, s a többi tulajdonság esetében ugyanígy, és mivel önmagában semmi nem bír e tulajdonságok közül azzal, amellyel valami máshoz viszonyítva, ezért a kőnek, az aranynak és a többi efféle dolognak, ha valóban léteznének, ugyanígy aranynak stb. kellene lenniük az egyik ember számára, és ellentétes természettel bírniuk egy másik ember számára; mivel ez nem így van, azt mondhatjuk, hogy az utóbbiakat hamisan véljük létezőnek, pedig valójában nem azok.95

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave