(1) Most, Memmiusom, a következőkből röviden megtudhatod, hogy milyen gyorsan mozognak az anyag részei. (2) Először is, amikor a hajnal új fényével szórja be a földet, és mindenféle madár szerteszét röpködve az úttalan erdőkben a finom levegőn át tiszta hangjával tölti be a helyet, látjuk, hogy mindenki számára kézenfekvő és világos, mennyire hirtelen szokott ilyenkor a felkelő nap fényével elárasztva mindent felöltöztetni. De az a hő, amit a nap kibocsát, és a derűs fény nem a szabadon álló űrön hatol át, ezért arra kényszerül, hogy lassabban haladjon, míg utat tör magának mintegy az ég hullámain keresztül; a hő részecskéi sem egyenként haladnak, hanem egymással összekapcsolódva és egybegyűlve; emiatt egyszerre hátráltatják egymást és ütköznek akadályokba kívülről, és így arra kényszerülnek, hogy lassabban haladjanak. (3) Ám amikor az egyszerűségüknél fogva tömör elemi részek a szabadon álló űrön át haladnak, semmi sem késlelteti őket kívülről, és mint saját részeikből álló egységek egyetlen irányba törekszenek – arra, amerre elkezdtek mozogni –, nyilván rendkívül gyorsaknak kell lenniük és sokkal sebesebben kell haladniuk, mint a napfény, és ugyanazon idő alatt, míg a napsugarak áthatolnak az égbolton, többszörös távolságot tesznek meg.133