Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, Akadémikus könyvek 2.40–411985

(1) Előbb megismerhetitek tanításuknak,1986 hogy úgy mondjam, az alapköveit. (2) Nos, először is kidolgoznak egy bizonyos szaktudományt az általam benyomásoknak nevezett dolgokról, s azoknak mind a természetét, mind a nemeit meghatározzák, így például annak a benyomásnak a mibenlétét is, amely felfogható és megragadható, s teszik ezt éppoly bőbeszédűen, mint a sztoikusok.1987 (3) Ezután kifejtik azt a két fő tételt, melyek mintegy az egész kérdést magukban foglalják. Az első: ha bizonyos tárgyak úgy jelennek meg előttünk, hogy akár más tárgyak is ugyanabban a formában megjelenhetnének anélkül, hogy benyomásaink között bármi különbség lenne, akkor nem lehetséges, hogy az egyik csoportot megragadjuk, a másikat nem. A második: nemcsak akkor nincs semmi különbség benyomásaink között, ha minden tekintetben egyformák, hanem akkor sincs, ha nem különböztethetők meg egymástól. (4) Ezen tételek lefektetése után a vitakérdést egyetlen logikai következtetéssel foglalják össze, s ez az alábbiak szerint épül fel: „A benyomások közül némelyek igazak, mások hamisak; amelyik hamis, azt nem ragadhatjuk meg; amelyik pedig igaz, az mindig olyan, hogy egy ugyanolyan hamis is megjelenhetne; továbbá, ha bizonyos benyomások olyanok, hogy nincs közöttük semmi különbség, akkor nem fordulhat elő, hogy közülük némelyeket meg lehet ragadni, míg másokat nem lehet. Tehát nincs olyan benyomás, amit meg lehetne ragadni.” (5) Úgy gondolják, hogy azon kijelentések közül, amelyeket a nekik tetsző végkövetkeztetés érdekében előrebocsátanak, kettőt mindenki elfogad, s valóban, ezeket senki sem vitatja. Ezek közül az egyik: amelyik benyomás hamis, azt nem ragadhatjuk meg. A másik: ha bizonyos benyomások között nincs semmi különbség, akkor lehetetlenség, hogy némelyikük olyan legyen, hogy meg lehessen ragadni, némelyikük pedig olyan, hogy ne lehessen megragadni. (6) A többi kijelentést viszont már sokszínű és változatos fejtegetéssel védelmezik. Ezeknek a száma is kettő: az egyik az, hogy a benyomások közül némelyek igazak, némelyek hamisak. A másik: minden benyomás, mely a valódi tárgy nyomán keletkezett, olyan, amilyen a hamis nyomán is keletkezhetne.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave